megdönteni Hajnal Tímeát

Teljesen elégedett voltam a moziból hazafele menet felidézve az idétlennél idétlenebb poénokat. Most, hogy leültem leírni miért is tetszett és milyen is volt, rájöttem, hogy ez nehéz lesz. Mert, hát úgy egyébként utálom az ilyen témájú, kiszámítható, egysíkú történeteket, de ez valahogy működik, meg tud nevettetni a hollywoodi téma és forgatókönyv ellenére is remek szórakozást nyújt. Ahogy a cím is mutatja a szex van középpontban, legalábbis mesélőnk élete vagyis inkább gondolatai, e becses tevékenység körül forognak. Ő a Bögöcs. A 15 éves osztálybulin, egészen véletlenül sikerül egy kompromittáló felvételt készítenie, persze nem mindenki örömére... A film hátralévő részében pedig ezt a problémát próbálják a kedves volt osztálytársak megoldani többé kevésbé hatékonyan és röhejesen... A fiúk nagyon szerethetők, Dani a tipikus jófiú, aki folyton gondolkodik, nehezen oldódik, néha nagyon balfék, Gábor, aki a gimi óta a legjobb barát, nagyon laza, fesztelen és meg kell mondanom nagyon helyes, na és Bögöcs, akit valamiért nem lehet nem szeretni, itt van mindjárt a hangja... A lányokkal már más a helyzet. Tímea tényleg gyönyörű és ennyi... Virág pedig nagyon édes, nálam ő a nyerő! A sztereotípiáktól való ódzkodás ellenére sok van belőle a filmben, (a menyasszony és családja hatalmas túlzás), mégis jó, lehet nevetni a magyaros szóvicceken, a beszólásokon, egy igazi magyar nyelvű és észjárású humorbugyor.

megdönteni Hajnal Tímeát - 2014
rendező: Herczeg Attila - nicsak, nicsak...
forgatókönyv: Csurgó Csaba
zene: Gulya Róbert remekel: Yonderboi, Fábián Juli, Ivan & Parazol....csupa pazar magyar zene!!!!
szereplők: Osvárt Andrea - Tímea - szépséges, kedves és az egyetlen gyenge pont... Jordán Adél- Virág szerepében remekel, egyedisége lenyűgöző, Simon Kornél - Dani - néha nagyon málé, de mégis jó, Szabó Simon - Bögöcs - csuda egy figura, szarmageddon.... és Lengyel Tamás - Gábor nagyon jól áll neki ez a karakter és nagyon jóképű..., Kamarás Iván - a sztárriporter- nekem túl sok..., Szandtner Anna - Nikkki aprócska jelenete az egyik legjobb....
kedvenc rész: a találkozón a pultnál iszogató fiúk beszélgetése, a telefon megszerzése éjszaka, a prosti felkérése, Gödöcs eszmefuttatásai Paulo Coelhoról, meg másról is...
hasonló: a szezon című magyar film jutott eszembe...
ajánlás: bármelyik amerikai vígjáték ( és a mostani mozikínálat) helyett, nézzük meg inkább ezt a könnyed magyar filmet, na!

happy go lucky - hajrá boldogság

Ez az édes, szívet melengető film biztosan tudom, hogy nem mindenkinek tetszik. Főszereplőnk megosztó személyiség, van aki szerint  Poppy egy piszok idegesítő, infantilis, folyton nevetgélő nőszemély, és van aki úgy gondolja ez a lány maga a napsugár, aki mindenkit jobb kedvre derít, életigenlésével megváltoztatja a körülötte lévő emberek hangulatát is... Én az utóbbiak közé tarozom, nagyon bírom ezt a csajt és olyan jó lenne a hétköznapokon is ilyen emberekkel találkozni, a sok morcos, lehorgasztott fejű ember helyett! Bár bevallom a szerelmi szál kibontakozásánál belőlem is kibuggyant: - Á, nem fogja bírni a srác! - mert ez a lány annyira derűs és optimista, és szabad, hogy ez már túl sok... Nem hülye, hiszen a munkáját is remekül, odafigyelve végzi, a húgait terelgeti, a barátnőjével sok éve együtt él minden gond nélkül és egy-egy beszélgetésből bizony kiderül, hogy ő is látja mi zajlik körülötte, milyenek az emberek, de nem hajlandó megváltozni, tántoríthatatlan. Ezért szeretem....

happy go lucky - hajrá boldogság - 2008
rendező: Mike Leigh - a másik kedvencem tőle:  még egy év
szereplők: Sally Hawkins - az arca!!! fantasztikus, folyton mosolyog, az öltözködési stílusa még rátesz egy lapáttal, ilyen színkavalkádot, harisnyákat, csizmákat még életemben nem láttam ... Eddie Marsant -említeném még ( mert egyébként Poppy mindent visz!) - a vezető oktató, ilyen arrogáns kis törpét nem mindennap látni, remek őrjöngéseket ad elő - EN RA HA!!!
kedvenc részek: az autóban minden pillanat, és a flamenco!!!
hasonló: a francia Amelie jutott eszembe már az első kockáknál...
ajánlás: a kicsit lökötteknek, rosszkedvűeknek, azoknak akik a jót keresik először..

amerikai botrány

Tökéletesen felépített, látványban, hangulatában kifogástalan film. A karakterek remekbe szabottak, a színészeket csak bámulni lehet miként brillíroznak. Nekem valami mégis hiányzik. Nem tudtam teljesen belefeledkezni, mindig kizökkentett valami apróság. Túl sok figyelmet kapnak a külsőségek: Bale frizurája és hatalmas hasa, Cooper bodorított haja, Adams túlzásba vitt dekoltázsai... bár ha jobban belegondolok, ezek adják a film erejét is, ezenkívül nincs is benne sok más... Erre az alkotásra mondanám, hogy tökéletes amerikai álomfilm, így kell kiszolgálni a nagyközönséget.

american hustle - 2013
rendező: David O. Russell - tudja mitől döglik a nép: harcos, napos oldal....
zene: Electric Light Orchestra Chicago, Duke Ellington!, Donna Summer, Frank Sinatra, Bee Gees, David Bowie, Tom Jones.....
szereplők: Christian Bale - óriási! , Amy Adams - szerintem az arcát nem is nagyon figyeli az egyszeri néző, mindenki a dekoltázsába mélyed!, Jennifer Lawrence - testhez álló szerep, vajon tud más is lenni?!, Bradley Cooper - még bodorított hajjal is helyes..., Jeremy Renner - remek alakítás...
kedvenc részek: Christian Bale első jelenete a hajigazgatással, a táncos, éneklős jelenetek....
hasonló: nekem a ocean's filmek jutottak eszembe, talán csak a látvány miatt...
ajánlás: amerikai film és sztárrajongóknak....

belső tenger

Egy ágyhoz kötött férfi nem akar tovább élni. Nem tud egyedül meghalni, szüksége van segítségre.Tudom, hogy nem mindenkit hoz lázba ez a téma, én is sokáig halogattam a megnézését, de eljött az ideje. Egész mást kaptam mint amit vártam. A témával kapcsolatban, nagyon határozott véleményem volt eddig, a filmet megnézve pedig bizonytalanabb lettem. Remek film, felejthetetlen jelenetek, beszélgetések, gondolatok.... A szereplők mind mind másképp viszonyulnak Ramón akaratához, ahogy mi is. A család, barátok, barátnő, a tolókocsis lelkész csak a saját életén keresztül látja Ramón életét, ahogy mi is.. Megint csak arra a megállapításra jutottam, hogy túl hamar mondunk ítéletet...

mar adentro - belső tenger (végre egy csodaszép magyar cím) - 2004
rendező, forgatókönyv, zeneszerző, producer, vágó: Alejandro Amenabar - ritka tehetség, különös, cseppet sem mindennapi mesélő...
forgatókönyvíró: Mateo Gil  is...
szereplők: Javier Bardem - csuda egy arc...., Belén Rueda - csodaszép, megtört szerelem, Lola Duneas - a naív, szeretnivaló, kedves lány, valahogy mindig ilyen szerepek jutnak neki....
kedvenc rész: Ramón beszélgetései az unokaöccsével, a pappal, a szerelmével, a bátyjával....
hasonló: nem találtam az emlékeimben...
ajánlás: szerintem a film készítője nem együttérzést vár és könnyeket...

a nyár királyai

Csúcs ez a film. Nem is olyan rég azt gondoltam az egy különc srác feljegyzései kapcsán, hogy talán abba kellene hagynom a tinifilmek nézését, örülök, hogy nem így történt... Ezek a tinik, nem azok a tinik... Persze ők is keresik a saját útjukat, de nekem ez a fajta megközelítés a szívem csücske! Joe és Patrick, két gyerekkori jóbarát a felnőtté válás nemes feladata előtt áll. Megteremtik a saját világukat, egy erdei tisztás közepén házat építenek, szabályokat alkotnak, egyezségeket kötnek...Ezek a srácok vissza idézik Tom Sawyert és Huckleberry Finnt, de mégsem régimódi történetet kapunk. Ezek a srácok végre igazi tizenéves fiúk, saját gondolatokkal, tettekkel, hibákkal. És igen, ez hiányzik a mai srácoknak leginkább, a szabad játék, igen még tizenhat évesen is! Ebben a piszok szabad világban, nem hagyunk időt és teret a gyerekeinknek az álmodozáshoz, tervezgetéshez, semmittevéshez, nagy tettekhez. A fiúk, szerintem ettől lesznek majd férfiak ( nem a katonaságtól), hogy kipróbálnak mindenfélét, létrehoznak, építenek, terveznek és ha kérik segítünk nekik ebben (is).

the kings of summer - a nyár királyai - 2013
rendező: Jordan Vogt Roberts - első nagyjáték filmje! Király!
forgatókönyvíró: Chris Galette - nagyon-nagyon profi
zene, operatőr: Ross Riege
szereplők: Nick Robinson - Joe, Gabriel Basso - Patrick, Moises Arias - Biaggio, ez a három srác imádnivaló!
kedvenc rész: Biaggio mindent visz!!!
hasonló: az ezeréves magyar film jutott eszembe: a szeleburdi vakáció - nyár, gyerekek, és Ramóna....
ajánlás: szülőknek elsősorban, aztán a fiúknak, lássák ezt így is lehet, lányoknak, hogy lássák ilyen fiúk is léteznek....

12 év rabszolgaság

Nem hiába veszik elő ezt a témát újra és újra a filmesek. Még mindig van mit mondani, megmutatni. Nagyon bíztam a rendezőben, de kicsit elbizonytalanodtam a nevek: Brad Pitt, Hans Zimmer, Paul Giamatti hallatán... 12 év rabszolgaságot több mint két órába sűríteni merész vállalkozás. Mégis úgy gondolom a karakterek sokszínűsége ( nem fehér és feketére gondolok), adja a különlegességét. Megszokhattuk a témában, hogy a nagyon szerencsétlen de hősies fekete, és a szadista, embertelen fehér ellentétre épülnek a történetek. Itt ennél többről van szó. Sokféle emberrel találkozunk mindkét oldalon. De nem kapunk egyetlen kapaszkodási pontot sem, nincsenek barátok, megbízható emberek, szerelemek és egyáltalán az érzelmek teljes skálája hiányzik. Ez a távolságtartás ütött a legnagyobbat, nem a korbács / abból is van elég a filmben/.... Meg kell említenem, hogy Brad Pitt apró szerepe elengedhetetlen volt főhősünk szempontjából, de nekem elég lett volna csak a jelenléte, nagy kár a szájába adott szövegért....
12 év rabszolgaság - 12 years a slave - 2013
rendező: Steve McQueen - éhség, shame filmjei szerintem tökéletesek, igaz nem széles nagyközönségnek szólnak, nagyon remélem, hogy nem hollywood felé tart!!
író: Solomon Northup - regénye alapján készült...
operatőr: Sean Bobbit - gyönyörű képek...
zene: Hans Zimmer fülbemászó zenéje elbújhat az autentikus dalok mellett, amik talán az egyetlen érzelemkifejező eszközök a filmben...
szereplők: Chiwetel Ejiofor - Solomon - gyönyörű alakítás, Michael Fassbender - Epps gazda - gonosz, iszákos gazdaként is fenomenális, Sarah Paulson - Eppsné - ezzel a frizurával nagyon csúf volt minden nő! Benedict Cumberbatch - Ford gazda - nem tudom miért, de nekem nagyon bejön!!!, Paul Dano - Tibeats - ez a srác hihetetlen tehetséges gonosz!!! Lupita Nyong'o - a csudaszép Patsey
kedvenc rész: nehéz egy szenvedős történetből választani ha mégis kell a vége lenne az. És még egy:  Paul Dano dala ...

ajánlás: azt hiszem ez a téma soha nem évül el, mert az emberi természet semmit nem fejlődik/változik, ilyenek vagyunk ma is, sőt...

időről időre

Egy kedves film. Az első szembeötlő kedvesség a fiú, Tim személye. És a többi férfialak is pont ilyen szerethető. Igaz, sokan csak lúzernek hívják őket, nekem Ők a gyengéim. Imádom, hogy nem tökéletesek, nem magabiztosak,  bénáznak és zavarba jönnek.... Tim időutazó, amit a szerelemben próbál kamatoztatni, aztán rájön a tutira, nagyjából ennyi a történet. Ez egy családi film, édes szülőkkel, egy nagyon elegáns, de nem túl okos nagybácsival, egy csupaszív húggal és a nagy/na jó, pici/ Ő-vel. Na és végre gyerekekkel! A fiatal szerelmesek összeházasodnak és gyerekeket csinálnak!! Nem is tudom mikor láttam már ilyen filmet! Végre, nincs nyavalygás, várakozás, szeretlek is meg nem is, nyűgös kisbaba, lehetetlen szülők....Egyszerűen szerelem van, család, gyerekek, igen 3 gyerek!!!
about time - időről időre - 2013
rendező, forgatókönyvíró: Richard Curtis -javíthatatlan romantikus
zene: sokféle és nagyon klassz: The Cure, Amy Winehouse, Jimmy Fontana, Nick  Cave gyönyörű dala, The Killers, Sugababes....
szereplők: Domhnall Gleeson -eddig csak kisebb szerepekben láttam, na meg a HP-ben, de ír és rendez is... Rachel McAdams - bájos, de nekem valahogy nem sikerül megszeretnem, Bill Nighy - nagyon jól állt neki a szabadelvű apuka szerep, újra remekelt, Tom Hollander - a rapszodikus íróbarát, Lydia Wilson - Kit Kat, Lindsay Duncan - anyuci, Richard Cordery - aranypofa nagybácsi, Joshua McGuire és Will Merrick a két balfék, Tom Hughes - a rosszfiú, gyönyörű kék szemekkel
kedvenc rész: a teázások, az első éjszaka, a viharos esküvő, a ruha próbálgatás, az egyetlen aprócska szó ami felbosszantott, a második gyerek tervezgetésénél hangzott el: " elég fiatalok és gondatlanok voltunk ahhoz, hogy még egy gyerekünk legyen" azért ez lehetett volna a gondtalan szó!? Nem gondatlanságból terveztek még egy gyereket, sőt kettőt....
hasonló: szépen beleillik a sorba: négy esküvő egy temetés, bridget jones, nothing hill, igazából szerelem, rockhajó....
ajánlás: időről időre nézzük újra... 

blue jasmine

Megnéztem. Féltem, hogy ez a téma már lerágott csont és amúgy sincs benne semmi élvezetes. Woody Allen újra meggyőzött, hogy velejéig belelát az emberi természetbe és ami nekünk marhajó, ezt meg is mutatja, úgy ahogyan csak ő tudja!!! A film egy negyvenes milliomoshölgy csúfos bukásáról szól, kénytelen beköltözni húgához, aki teljesen hétköznapi, egyszerű életet él. Idecsöppen Jasmine, issza a vodka martinijét és szedi a dilibogyóit, próbál a saját lábára állni, munkát keres, tanulni akar.... Aztán szép lassan rájön, hogy ő egyvalamihez ért.... Ginger a hugica, elvált, két fia van. Újra és újra ugyanabba a hibába/pasiba esik, de mintha nem venné észre, nagyon-nagyon eltalált figura!!!

blue jasmine - 2013
rendező, forgatókönyv: Woody Allen - kortalanés korlátlan éleslátó!!!
zene: nagyon klassz, Louis Armstrong, Julius Block, és a nevezetes Blue Moon dal!
szereplők: Cate Blanchett - ilyen alakítást még nem láttam, vagy ha láttam most Ő kitörölte! Fantasztikus ez a nő mit csinál ebben a filmben, talán csak a Bábelben láttam hasonlónak, de ez felejthetetlen!!!! Sally Hawkins - Ginger - csupa derű, és remek filmekben szerepel mindig, a kedvencem, amiben ő a főszereplő egy igazán nevetős vígjáték: Hajrá boldogság/happy go lucky a címe, Alec Baldwin - kifogástalan, Andrew Dice Clay és Bobby Cannavale a két hasonló pasi - nagyon jók mindketten! Peter Sarsgard - az új nagy Ő- egyszerűen jó.
kedvenc rész: Jasmine minden mozdulata! Na jó, a többiek is!
hasonló: egyenlőre nem tudom , és nem is akarom összehasonlítani semmivel!
ajánlás: aki csak azért nem nézi meg mert fél a neurotikus nyavajgástól, ne tegye! Kár kihagyni!

mr. nobody

Senki úr életét nehéz végignézni, egyfelől nagyon hosszú, másrészt nehéz a választás.... Mert ez a film a választásokról szól, ahogy az élet. Nem éppen arra gondolok, hogy egy megszületendő gyereknek, vagy egy kilencéves kisfiúnak kellene eldöntenie, hogy megszülessen-e, vagy melyik szülővel szeretne maradni válás után, de a döntést vállalni kell, nem lehet és nem is érdemes kibújni alóla, mert a választás egyfajta szabadság, akármilyen furán hangzik, az életben hozott döntések, választások tesznek azzá, aki vagy! Nemo a választási lehetőségek kavalkádját éli/álmodja végig, néhol utópikus, néhol szélsőséges, de egy-egy megoldás/ választás mégis elvarázsol. Ki is Nemo? Egy meg nem született gyermek az angyalok előtt, egy kilencéves srác akinek elválnak a szülei, egy 118 éves öregember a jövőből, egy hosszú hajú hippi a nagyvárosban, egy mars utazó, egy tizenéves srác három lány között őrlődve, egy kifáradt üzletember a medence mellett unatkozva, egy dolgos családapa hisztériás feleséggel, norvég-mintás mellényben rohangáló sokszorosított figura....Válassz!

mr. nobody - 2009
rendező: Jaco van Dormael - belga rendező nemzetközi stábbal
zene: ahogy az idősíkok, szereplők, úgy a zene is sokszínű: Bach, Nena, Bellini, Eurythmics, Ella Fitzgerald, Buddy Holly
szereplők: Jared Leto - Nemo- gyönyörű kék szemek, még öregemberben is villognak, nekem hosszúhajú csavargóként tetszett legjobban, 16 évesen Toby Regbo,  Diane Kruger - Anna - gyönyörű, egyértelműen ő a választásom, 16 évesen Juno Temple játsza, ő is remek, Sarah Polley - Elise - kedvenc színésznőm itt sajnos csak bőg, Linh Dan Pham - Jean a harmadik... Rhys Ifans - Nemo apja - bármit el tud játszani!!! Natasha Little - Nemo anyja - ez az édes arc... Daniel Mays - a riporter - apró szerep, de ez a srác imádnivaló!
kedvenc részek: a tizenéves Nemo és Anna,
hasonló: sokan emlegetik Benjamin Buttont, én nem tudtam végignézni, a Forrást inkább...
ajánlás: mindenkinek aki föltette már magának a kérdést: mi lett volna ha?

a messzi dél vadjai

Ez a varázslatosnak, szívet melengetőnek kikiáltott film, nekem nagyon naivnak és szájbarágósnak tűnt. Persze egy kislány szájából - aki a film kulcsfigurája - simán elfogadható lenne a gyerekes mondanivaló. Ez a kislány, Hushpuppy azonban hol gyanútlan áldozat, hol pedig népe megmentője.... Érezhető és látható is a filmen a lelkesedés, szeretet, amivel készítették és lehet, hogy Amerikában ebbe a történetbe bele tudja magát élni a néző, de bevallom tőlem nagyon messzi' van. Bár nem mondom, néha néha felfedeztem némi jellembeli hasonlóságot szereplőink és itt élő, beilleszkedni képtelen emberek között, lehet, hogy pont emiatt nem sikerült részvétet, szeretetet ébreszteniük bennem...

beasts of the southern wild - messzi dél vadjai - 2012
rendező: Benh Zeitlin - első rendezése!
szereplő: Quvenzhané Wallis - azt hiszem akárki el tudta volna játszani, semmi különleges... Dwight Henry - a részeges, semmirekellő apa, szintén semmi extra....
kedvenc rész: gyönyörű képek épphogy kárpótolnak csak...
hasonló: a dzsungel könyve, csak az sokkal szerethetőbb :-)
ajánlás: azt hiszem soha nem fogom megérteni azokat az embereket, akik ott maradnak!!! és nemcsak saját életüket kockáztatják!!! A WWF szerte a világon a film mellé állt....

Disconnect

Fura dolog képernyőn látni napjaink emberét. Végez a munkájával, hazamegy és hiába van közelében, társ, család, gyerek, odakucorodik a számítógépe elé és "elvan"... vagy nem végez a munkájával, eggyé válik vele és nincs határ, nincs átmenet... vagy a gyerekek a suliban, egyfolytában a mobilokon lógnak, fel sem néznek, egymásra sem pillantanak.... Így kezdődik ez a film is, három szálon látjuk a virtuális világ nyújtotta "kikapcsolódást", srácok a suliban poénkodnak kiszemelt áldozatukkal, ami aztán tragédiába torkollik, egy fiatal pár próbálja feldolgozni kisbabája halálát és közben egyre távolodnak egymástól és ha mindez nem elég még a bankszámlájukat is megcsapolják, az ambiciózus riporternő pedig élete nagy dobására készül, de közben mintha elveszített volna valamit? ezek a történetek magukban hordozzák a változtatás lehetőségét. Még ott a remény, változtassunk!

disconnect - 2012
rendező: Henry Alex Rubin
író: Andrew Stern
szereplők: Jason Bateman - itt volt az ideje, egy komolyabb szerepnek, Frank Grillo - a szigorú apa, Paula Patton - kisírt szemmel, melegítőben is gyönyörű, Alexander Skarsgard - szépséges és meggyőző..., Andrea Riseborough - érdekes nő... Michael Nyqvist - nem nagy szerep, de jeles..  Max Thieriot, Jonah Bobo, Colin Ford, - a srácok...
kedvenc rész: a néhol már-már idegesítően részletes film a vége felé hirtelen minden összefut és nagyon gyorsan történik, itt a váratlanul lassított események alatt érzi át igazán az ember a lényeget, szerettem volna , ha itt a vége...
hasonló: témájában a Trust volt hasonló, sokszínűségében pedig az Ütközések című film 2004-ből
ajánlás:nézzünk már magunkba!

a nagy lebowski

Nem tudom kinek mi ugrik be erről a filmről, én már jó régen láttam, akkor nem is igazán tetszett, most valamiért elővettem és megnéztem. Őrült egy film tele jobbnál jobb dumákkal, kidolgozott, piszok átgondolt karakterekkel, hihetetlen, hogy eddig nem vettem észre?! Mi történt ez alatt a pár év alatt velem? Hősünk, Töki egy lökött fazon, egész nap nem csinál semmit, az egyetlen tevékenység a bowling, amiben részt vesz, bár itt is inkább csak beszél és beszél, és issza a megszokott koktélját, aztán egy nap félresiklik az élete, összekeverik milliomos névrokonával, aki kapva kap az alkalmon és megbízza elrabolt felesége megkeresésével... Persze összekuszálódik minden, szerencse, hogy barátja mindenben mellette áll :-). Nagyon jól szórakoztam, tényleg, vállalom!

the big lebowski - a nagy lebowski - 1998
rendező, forgatókönyvíró: Joel Coen / Ethan Coen
zene: Carter Burwel válogatása piszok jó - Bob Dylan, Gipsy Kings, Nina Simon, Santana....
szereplők: Jeff Bridges - olyan természetesen játszik, ebben a filmben meg aztán főleg, nagyon kedvelem, John Goodman - nagyon örülök, hogy nem csak gagyiban látni, nagyszerű színész, Steve Buscemi - ez a bárgyú arc..., John Turturro - kicsi szerep, zseniális!, Julianne Moore, és a még mindig nagyon jóképű Sam Elliott...
kedvenc rész: talán Töki és Walter beszélgetései a legjobbak..
hasonló: a rendezőpáros filmjei: Ó testvér merre visz utad, égető bizonyíték, bár ezekben sajnos George Clooney a főszereplő...
ajánlás: őrült szórakozás, némi nihilista felütéssel...

zuhanás

Nem igazán kedvelem a mesébe ágyazott tragédiákat, de ez valamiért mégis megragad az emberben. Persze nem kicsi gyerekeknek való, inkább fura felnőtteknek. Nem is olyan lenyűgöző sem a történet, sem a színészek és mégis egyszer csak azon kaptam magam, hogy benne vagyok..nyakig. Olyan elfeledett meseszerű fonalat gombolyítanak a szereplők, ami annyira jellemző a klasszikus mesékre, de annyira összegabalyítva a szálakat, hogy mégsem lesz kiszámítható és unalmas egy percig sem..Később pedig, jóval a film megnézése után, vissza-vissza idéződnek a képek ( gyönyörűen megkomponált képek!!!), egy-egy jelenet, arc vagy részlet. Varázslat...

The Fall - zuhanás - 2006
rendező, forgató könyv: Tarsem Singh - annyira más, szokatlan látásmód, zseniális....
szereplők: Lee Pace - érdekes figura, és a kislány - Catinca Untaru
kedvenc rész: a mese, elejétől a végéig..
hasonló: A Pi élete.... ugye?
ajánlás: felejthetetlen....

nyitott szívvel

Azt hiszem ezt a filmet sem jó túl fiatalon, tapasztalatlanul megnézni, kell egy bizonyos kor, megélt érzések... igazán akkor tudjuk csak megérteni. Még így sem egyszerű. A negyvenes éveiben járó szívsebész házaspár nagy hévvel, felpörgetve éli mindennapjait. Dolgoznak, buliznak, szeretkeznek olyan szenvedéllyel mintha csak a jelen létezne... Mégsem minden klappol: a férfit felfüggesztik a munkájából, a nő pedig egy nem akart kisbabát vár... És itt felborul eddigi életük, bár hoznak egy fontos döntést közösen, nem sikerül megvalósítaniuk... A tabumentesnek hitt szerelemben is vannak mélyre ásott titkok, homokba dugott fejek, hazugságok... Az alkoholizmus elfogadása, leplezése mindkét ember számára rutinná válik, sőt egy ideig még a munkatársak is szemet hunynak, holott itt a bajok gyökere... Egy negyvenes korosztálynak szánt film, ahol végre korához méltó karaktereket és élethelyzeteket látunk, és aminek egyetlen baja talán, hogy túl sok. Túl sok, ami erre két emberre van pakolva...

a coeur ouvert - nyitott szívvel - 2012
rendező: Marion Laine - láthatóan a szív a gyengéje...
szereplők: Juliette Binoche - ezekben a bő férfi ingekben is hihetetlenül vonzó, mesteri alakítás ismét!!! Edgar Ramirez -  ez a venezuelai születésű színész lehetne azt hiszem a nyers férfiasság mintaképe, mellette pedig remek színész is.
kedvenc rész: ők ketten az elején....
hasonló: túl kevés az értelmes film ebben a korosztályban, mert vagy fiatal vagy vagy öreg.....
ajánlás: a film egy nyitott szívműtéttel kezdődik és többször nagyon részletes képeket kapunk az operációkról, azért ezt jó tudni...

A forrás

Na ilyen filmekért találták ki a mozgóképet! Nem tudom hányszor láttam már, de minden alkalommal magával ragad. Az öröklét titkát kutatja az ember mióta világ a világ, ki mitikus alapokat keres, ki spirituális élményekre hivatkozik, van aki tudományos bizonyítással kergeti... Mígnem minden esetben rábukkan a megoldásra, ami persze nem kézzel fogható és sokféleképpen magyarázható, mert nem csak az évszázadok, hanem inkább gondolkodásmódok, emóciók különbözősége tart távol a titoktól. Vagy talán saját korlátaink nem engednek közel... Gyönyörű film!


The Fountain - 2006
rendező, forgatókönyv: Darren Aronofsky - a requiem egy álomért a másik kedvencem...
szereplők: Rachel Weisz  és Hugh Jackman - mindketten remekelnek...
kedvenc rész: elejétől a végéig..
hasonló: az élet fája, mr. nobody,
ajánlás: nem szimpla szórakozás....

Control

Az életrajzi filmekkel általában elégedetlenek vagyunk, valamit mindig hiányolunk vagy eltúlzottnak gondolunk, más nézőpontot választottunk volna, blablabla... Nekem ez a film nagyon tetszik, úgy ahogy van. Igaz nem sokat tudtam Ian Curtisről és ha már itt tartunk a Joy Divisiont sem hallgattam túl sokat, mégis vagy talán pont ezért fogott meg a film. Ez a srác, ahogy fekszik az ágyán szívja az elmaradhatatlan cigit és hallgatja a klassz zenéket egymás után, aztán váratlanul Wordsworth-öt szaval..... Szeretni kell ezt a fiút! A koncertek a film csúcspontjai és a zene általában. Ian gondolatai, dalszövegei magukért beszélnek... 

Control - 2007
rendező: Anton Corbijn - fotóművészből lett filmes,( érdemes a fotói között szétnézni!) dokumentum filmes, a Depeche Mode képi világának megálmodója, ...ebből a filmből is árad a zene és zenész iránti feltétlen szeretet..
zene: csúcs!!!!
szereplők: Sam Riley - ez a nem túl jóképű, mégis elbűvölő srác nagyon jó, a koncertfelvételek szenzációsak!!! Samantha Morton - a feleség szerepében remekel.. Alexandra Maria Lara - a másik lány, a banda tagjai: Joe Anderson, James Anthony Pearson és az édes Harry Tredaway,  a szókimondó menedzser: Toby Kebbel
kedvenc rész: David Bowie nyitány, aztán a folytatás...
hasonló: a Doors című film jutott eszembe 91-ből, persze harsányabb, szókimondóbb, triviális, de a zene és a főszereplő remek! Bob Dylan életéről szóló I am Not There is felebbent, de a dalszövegeken kívül nem hatott rám kellőképpen. És ami rögtön beugrott erről a filmről a Bright Star -Keats életéről szóló Jane Champion film, valahogy ugyanazt éreztem mindkettőnél: a tiszteletet, szeretetet, ahogy a rendező a kiszemelt művésszel/emberrel és velünk nézőkkel bánik....és még egy a Pi című Aronofsky film, fura tudom, más téma, mégis sok a hasonlóság!
ajánlás: meg kell nézni ezt a filmet, kötelező!

mellékhatások

A  fertőzés után nem igazán vágytam erre a filmre, mégis rászántam magam. Nem volt rossz! Nagy meglepetések nem értek, de egyszer biztosan meg lehet nézni! Egy fiatal házaspár férfitagja éppen a börtönből szabadul, a feleség pedig lelki válságban szenved, fura kusza kapcsolatuk sejteti, hogy nincs itt minden rendben. A lány pszichiáterhez jár és járt mindig is, ahol a nyugati " modern" orvoslás alapján  gyógyszerekkel próbálják a tüneteket megszüntetni. A különféle mellékhatások miatt azonban, folyton valami újat próbálnak ki rajta... Bepillantást kapunk az orvosi etikába, ki milyen gyógyszert ír a betegeinek, milyen  gyógyszergyártóval van szerződése és nem utolsó szempontból mennyit kap ezért.... A beteg csak egy kísérleti nyúl ebben a hatalmas átverésben... Aztán történik valami, ami más irányba viszi a történetet... A tanmeséből krimibe csöppenünk, ahol (szintén) mindenki mindenkit átver...
mellékhatások - side effects 2013
rendező: Steven Soderbergh - annyira pontos, megírt, átgondolt, hogy így már nem is jó?! a régebbi filmjeit jobban szerettem: szex hazugság videó, traffic...
szereplők: Rooney Mara - először tiltakoztam, aztán rájöttem, hogy nem is rossz! - Catherine Zeta Jones - nem tartottam soha nagy színésznőnek, de ebben a szerepben fájdalmasan kevés! Kár! - Jude Law - édes, vagyis olyan természetes, no és Channing Tatum - nem sok vizet zavart, szerencsére...
kedvenc rész: gyógyszer ellenes vagyok, amennyire lehet kerülöm a kemikáliákat, ezért szívesen megnéztem volna ennek a filmnek egy másik, nem krimibe torkolló végét is....
hasonló:a már említett fertőzés, és a csúcshatás jutott eszembe...
ajánlás: a kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa a el a betegtájékoztatót....

a gépész

Christian Bale, még "eredeti" állapotában is félelmetes, de ilyen csontsoványan ( rosszabb mint a harcosban ) ezekkel a szemekkel, hihetetlen hatást ér el. Hiába mosolyodik el néha-néha.... A film bevezető kockáitól kezdve elég világos, hogy Reznikkel valami nem oké. A történet akár sablonosnak is mondható, egy beteg ember kínlódása, gondolkodásmódjának torzulása zajlik, nem túl bonyolult az egész, de izgalmas, néhol félelmetes és ez az ürge valahogy ott tart a képernyő előtt. Tulajdonképpen ennyi...


the machinist - a gépész 2004
rendező: Brad Anderson
szereplő: Christian Bale - kitörölhetetlen alakítás, egyszerűen tökéletes, akárcsak az amerikai pszihoban! De sorolhatnám még: a harcos, a tökéletes trükk....
hasonló: memento című nolan film 2005-ből és az említett amerikai pszicho...
ajánlás: csak egyszer néztem meg, elég volt...

felettünk a föld

 Bevallom megint a név után mentem, annyira tetszett a kelet című filmben Brit Marling alakítása, hogy utána néztem merre is láthattam már ezt a lányt. Bár sokszor csalódtam így, most jók voltak a megérzéseim, ez a film is remek. A sci-fi kategóriába került, úgyhogy gondolom az ilyen filmekért rajongók elküldték a nénikéjükbe a kategorizáló részleget. Ez nem sci-fi, inkább egy lassú folyású lélekbúvár film, amihez kellő empátia szükségeltetik. Hősnőnk asztrofizikusnak készül, de nagyon fiatalon, nagyon hülyeséget csinál, derékba töri saját és mások életét, amihez aztán jó pár év elteltével sem talál vissza. Nem is akar. Saját magának sem tud megbocsájtani, szinte bünteti magát. És itt jön be a sci-finek mondott szál a képbe, ugyanis létezik egy föld2 nevű bolygó, ahol talán tiszta lappal indulhatna....

another earth - felettünk a föld 2011
rendező, forgatókönyv, operatőr, vágó!!!: Mike Cahill
forgatókönyv: és Brit Marling
szereplők: Brit Marling - tetszik a játéka, tiszta, természetes...William Mapother - én még nem láttam semmiben?
kedvenc rész: a sok-sok mélázós, elnyújtott kép még hozzátesz a hangulatához! és természetesen az űrhajós története :-)
hasonló: a piramis együttes: ha volna két életem című dala jutott eszembe...
ajánlás: azoknak akik benne vannak a játékban és tovább gondolják, sci-fi rajongók viszont kerüljék!

fejvadászok

A film alapjául szolgáló Jo Nesbo regényt nem olvastam. A történet izgalmas, remek munka, egészen klassz, friss északi " szelekkel". Végig lekötött a cselekmény, nem mindennapi izgalmas fordulatokkal és csavarokkal, akcióval, vérrel... A kapaszkodási pont azonban nekem nagyon hiányzott. Mert nincs kiért szorítani. Hiszen Brown egy hülye kis pitiáner bűnöző, a felesége szép csöndben elfogadja a luxus ajándékokat, egyszer ugyan felébred csipkerózsika álmából, hogy aztán ugyanolyan együgyűen folytassa, a gyönyörű Greveért pedig csak azért izgultam, hogy minél tovább láthassam a képernyőn. Még a rendőrfőnök is egy hiú pojáca. Így pedig, hogy nincs egyetlen emberi lény akivel azonosulni tudnék, lazul a figyelmem és a vége felé, már nevetségesnek is tartom az egészet...
fejvadászok -hodejegerne -2011
rendező: Morten Tyldum
író: Jo Nesbo - pár könyvét olvastam. A hipnotizőrt például, amit aztán szintén megfilmesítettek, de elolvasni bőven elég volt , nem hiszem, hogy megnézem, mert ott meg talán túl sok a csatlakozási pont!
szereplő: Aksel Hennie - remek alakítás, engem a fiatal Christopher Walkenre emlékeztetett, Nikolaj Coster-Waldau - meggyőző rossz fiú, édes mosollyal, Synnove Macody Lund - szépséges feleség...
kedvenc rész: a fejvadászat...
hasonló: Nesbo regényei ( olvasva) ha lehet, még hidegebbek....
ajánlás: a műfaj kedvelőinek, ők biztosan elégedettek lesznek...