Keresés ebben a blogban

2015. január 24., szombat

interstellar

Egyre többek fejében áll össze a kép, hogy nem jó irányba haladunk, ez zsák utca és már vissza sem tudunk fordulni, de tulajdonképpen nem is érdemes. Ez egy ilyen film, nem egy lelketlen, látvány effektekkel telerakott sci-fi, nem is egy ökológia tanmese, vagy egy dorgáló- látod mit csináltál, szégyelld magad típusú szájbarágás. Végre egy előre/felnéző alkotás. Utazás a kegyetlenbe és az emberi természet legmélyebb bugyraiba. A küldetés, hogy megfelelő élőhelyet keressenek a világegyetemben, nem a legeredetibb téma, mégis teljesen új szemszögből látjuk a problémát és a megoldást is. A felismerés, hogy magában a tudomány, kutatás, a rendkívüli tudással bíró szakemberek és igen a pénz is, fabatkát sem érnek, ha nincs miért, kiért küzdeni. Azt hiszem ez a legszebb mondanivaló, amit a film olyan finoman, okosan mutat meg nekünk, hogy van aki észre sem veszi...

interstellar -csillagok között 2014
rendező: Christopher Nolan -  nincs behatárolt célközönsége,  mintha saját örömére filmezne, bízik a nézőben.... Memento, Tökéletes trükk, Eredet...
forgatókönyv: Chritopher és Jonathan Nolan
szereplők: Matthew McConaughey - rendkívüli színésszé nőtte ki magát, Anne Hathaway - engem ő is meg tud győzni, Jessica Chastain - gyönyörű játék megint!!! Michael Caine, John Lithgow, Matt Damon, Casey Affleck - kis szerepek, remek alakítások, Mackenzie Foy -a tízéves Murph, nem lehet kihagyni a felsorolásból...
kedvenc rész:  apa és (10 éves) lánya, és a fekete lyuk....
hasonló: az ember gyermeke, elisyum-a zárt világ...  könyvek: szép új világ, limit....
ajánlás: érdemes végigülni ezt a 169 percet, ( bár én a könyvespolcnál fejeztem volna be...)

2015. január 17., szombat

birdman - avagy a mellőzés meglepő ereje

A történet főhőse egy kiöregedett, valaha szebb napokat látott színész. Színházi premierre készül egy nyilvánvalóan nem trendi darabbal.  Gondja van a színészeivel, pénzügyekkel, családjával, de leginkább önmagával. Egykori népszerűségét a Birdman képregényfigura eljátszásával szerezte, amitől képtelen megszabadulni, mindenhova elkíséri, szó szerint..... ( a képregény filmek erős, vicces, ugyanakkor remek kritikájának nagyon-nagyon örültem, jó volna már megállítani ezt a dömpinget...) Ahogy haladunk a színház útvesztőin, keskeny folyosókon, lépcsőkön ezzel a mindent átható zenével, hihetetlen ritmusban, össze-összetalálkozva a szereplőkkel, mi is részeseivé válunk az egésznek.... Sokféle értékrend, jellem feszül egymásnak, teljesen mindegy, hogy a darabot próbálják, vagy a "valóságban" vannak... Annyi minden van még benne, amire csak egyetlen mondat, egy gesztus, egy vicces jelenet utal, mégis megmarad... Színház az egész világ!

birdman- avagy a mellőzés meglepő ereje
rendező, forgatókönyv: Alejandro Gonzalez Innaritu - Bábel, 21 gramm, Biutiful - bátor, egészen különleges alkotások, úgy ahogy ez is!!!
operatőr: Emmanuel Lubezki - egészen különleges,olyan mint egy színházi előadás lenne, nyers és vágatlan....
zene: Antonio Sanchez - néha már-már idegesítő, de mégis jó....
szereplők: Michael Keaton - mintha csak rászabták volna a szerepet, nagy jelentőséggel bír a sok jellembeli hasonlóság. Fiatalon nem kedveltem túzottan, és batman rajongó sem vagyok, de van egy édes jelenete, ami mindig beugrik , ha szóba kerül, és van egy-két tényleg nem túl jó film, amikben ő azért nem rossz... Edward Norton - szintén nem véletlen választás szerintem, egyetlen középszerű, vagy "mellőzött filmben sem szerepel?! remek itt is , mint mindig... Emma Stone - meglepően jó... Naomi Watts, Andrea Riseborough, Amy Ryen - a hölgyek hozzák a formájukat...  Zach Galifianakis még ő sem volt túl sok, pedig általában nekem az....
hasonló: a fekete hattyúhoz hasonlítják a hozzáértők, szerintem azért az jóval keményebb és behatároltabb is, nekem a kis-nagy világ jutott eszembe Philip Seymour hoffmannal, bár az sem ér a nyomába..
kedvenc rész: Riggan monológjai, már ha monológnak lehet nevezni, beszélgetése a lányával, és a feleségével, és a vita a fiatal Mike-al...
ajánlás: Egy igazán jó mese mindenkit megérint, nem kell, hogy tudjuk ki a rendező, vagy ismerjük a körülményeket. Egy olyan emberrel néztem meg, akinek fogalma sincs a színházról, a filmben említett művészek, színészek nevei sem mondanak neki semmit, sőt, ha már itt tartunk a filmben szereplőket sem ismerte. Tetszett neki....

2015. január 14., szerda

olive kitteridge

Ez a négy részes csemege engem magával ragadott, már a bemutatójától le voltam nyűgözve. Összesen négy epizódból áll a történet és ha jól meggondoljuk belefért volna akár egy másfél órás mozifilmbe is, de így szétszedve talán jobban érződik az a sok szösszenet amitől olyan , amilyen...  Belefértek szereplők és történések amik nem kapcsolódnak szorosan a főszálhoz, mégis nélkülük a lényeg veszne el... Olive Kitteridge egy undok, szarkasztikus és szinte mindenki által utált személyiség, akit én persze rögtön a szívembe zártam! Henry a férje talán az egyedüli személy, aki könnyedén elviseli természetét, bár néha nagyon lehet sajnálni... Egyetlen fiúk, Christopher, már gyerekkorában sem érti anyja nyelvét, egyszerűen szeretné túlélni... Felnőttként sem tudják a köztük fennálló értetlenséget feloldani, így inkább elkerülik egymást.... Azért van pár ember Olive életében, aki pontosan érti, érzi milyen ember is Ő valójában.... A szereposztás pedig szenzációs!!!

olive kitteridge - 2014 minisorozat 4 rész
rendező: Lisa Cholodenko
 forgatókönyvíró: Jane Anderson
zeneszerző: Carter Burwell - a zene is remek
szereplők: Frances McDormand - ez a nő fantasztikus, mindig is az volt, de most egy boszorkány tényleg... Richard Jenkins - ez az édes férfi, mindig olyan kedves.... Zoe Kazan és Bill Murray - pici szerepek, remek alakítások...
hasonló: még egy év című angol remek jutott eszembe...és a tétova félrelépők
kedvenc rész:  Olive minden mondatát és arckifejezését imádtam, és persze azt is, ahogy erre a többiek reagálnak, nagyon vicces...
ajánlás: kell hozzá egy bizonyos kor, azt hiszem, inkább később, mint előbb, de mindenképpen....

2015. január 5., hétfő

Sherlock

Kevés sorozatot nézek, valahogy mindig bosszankodom egy-egy epizód végén, hogy minek is fordítottam erre időt? Itt valami egészen másról van szó, hiszen minden egyes rész ( majdnem másfél órás egy!) külön külön is megállja a helyét, nem kell feltétlenül ismerni Sir Arthur Conan Doyle eredeti írásait sem, így is élvezhető. Sok feldolgozás született és azt kell mondanom bármelyiket meg tudom nézni, mert egytől-egyik jól sikerültek. Talán az lehet a magyarázat, hogy az alapmű egy remekmű!? Ez a pár részes sorozat pedig éppen most a nagy kedvenc. Szikrázóan tökéletes! Sherlockot alakító színész egyszerűen zseniális ( Guy Ritchie féle Sherlock Holmes is remek alkotás, de a főszereplő nem sugározza kellően az IQ-t hogy gyengéden fogalmazzak...), a képi megoldások, a cselekmény szakaszossága, a sziporkázó párbeszédek és az a kedves viccelődés, amit annyira szeretek....

Sherlock -2010-....
rendezők, forgatókönyvírók, producerek ( sokan vannak, ez egy jó kis csapatmunka, úgy néz ki): Paul McGuigan, Euros Lyn, Toby Haynes, Steven Moffat, Mark Gattis.....
író: Sir Arthur Conan Doyle után szabadon....
szereplők: Benedict Cumberbatch -Sherlock - szerintem telitalálat, minden eddigi Sherlockot túlszárnyal.... az édes kis Martin Freeman - dr. Watsonként is remek...., Mark Gatiss - Sherlock bátyja - annyira undok, hogy imádnivaló...,
hasonló: a már említett 2009-es Sherlock Holmes....
kedvenc rész: nem tudok választani!
ajánlás: csak egy részt kell megnézni, a többi már megy magától....