Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: család. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: család. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. február 27., kedd

lady bird

Kapcsolódó képEgy fiatal lány magára találásáról szól ez a film. Sok hasonlót láttam már jobbat és rosszabbat is. A lány aki Lady Bird-nek nevezi magát teljesen normális családban él, Sacramentoban. Katolikus iskolába jár, tanulás mellett dolgozik és az az álma New Yorkba megy egyetemre... A család pénzügyi helyzete nem túl stabil, erről elég sok szó esik. Lady Bird és az anyja sokat vitáznak, veszekednek, de ez is teljesen normális keretek között zajlik, ráadásul ott a papa villámhárítónak... A legjobb barátnő is édes. És vannak fiúk is persze... Tetszett, hogy egy teljesen normális család a kiindulópont, nincs hátrányos helyzet, lelki törés és szerencsére nem is milliomos, piálós, drogos, medencés, okostelefonos  tinédzserek a szereplők, tetszett a cseppet sem szemellenzős egyházi iskolai légkör, tetszett a valahova tartozás erős motívuma, ami végig kíséri a filmet.... Mégsem sikerült közel kerülnöm, valami hiányzott, talán a karakterek nem olyan közvetlenek, vagy a túl sok mondanivaló csúszott el a felszínen....
lady bird -2017
forgatókönyv, rendező: Greta Grewig - nagy kedvencem ez a hölgy, színésznőként! A film önéletrajzi ihletésű (szerintem) és talán pont emiatt a nézőpont miatt vesztette el azt a bizonyos pluszt??
szereplők: Saoirse Ronan - Lady Bird  -általában nagyon ridegnek érzem és itt sem sikerült túl lépnem ezen...
kedvenc rész: mindjárt az első jelenet, az autóban az érik a gyümölcs hangoskönyv utolsó mondatait hallgatja anyja és lánya, aztán vége a könyvnek és a lány rögtön valami zenét akar bekapcsolni, az anya pedig azt mondja, legyünk egy kicsit csendben, gondoljuk át  amit hallottunk....
hasonló:  Fraces Ha, Amerikai álomlány, Huszadik századi nők, melyekben Greta Grewig is szerepel és a "jobbak " közé sorolnám
ajánlás: talán csak túl sokat vártam...

2017. május 3., szerda

Ernelláék Farkaséknál

Egy család életébe pillanthatunk be, ami akár a miénk is lehetne. Annyira ismerős a légkör, a beszélgetések, susmusok és dünnyögések, hallgatások, a gyerekek édes előadása ( mennyi hasonlót végignéztünk mi is...), hogy szinte részesei vagyunk... Olyan otthonos és közeli az egész, úgy érezhetjük, mintha ki sem mozdultunk volna hazulról.... Ernelláék egy év távollét után megjelennek Farkaséknál és nem tudni meddig maradnak, vagy mit is akarnak? ( Az a természetes fogadtatás Eszter részéről és a teljes értetlenség Farkas oldaláról annyira jellemző...) Farkas és Eszter kapcsolata is éppen hullámvölgyben van, kisfiúk nevelésében nem igazán találják az összhangot, ahogy beköltözik a másik család még több lesz a feszültség, régi és új sérelmek kerülnek napvilágra, mint bármelyik családban lenni szokott. Farkas az irányító, tudja mit kell tenni és mindig megmondja a tutit... Eszter  biztos pont, ami most megingani látszik, próbál lavírozni apa és fia, testvére és sógora és saját kétségei között. Ernella az örök útkereső, aki sohasem elégedett. Albert pedig a tipikus vesztes, egy cseppnyi (néhol kicsit több) komikus bájjal. A vitákból, ellentétekből, félreértésekből és tökéletlenségből pedig megszületik, vagy legalábbis tovább működik a család...

Ernelláék Farkaséknál -2016
forgatókönyv, rendezés: Hajdu Szabolcs -bensőséges és személyes hangvételű film.... Kalapot le!
szereplők: Hajdu Szabolcs- Farkas- a film óta sokszor hívom a férjem Farkasnak... :-))
Török- Illyés Orsolya - Eszter magabiztossága nagyon szimpatikus... Tankó Erika- Ernella és Albert - Szabó Domokos- nem lehet őket nem szeretni..., a gyerekek: Hajdu Zsiga és Lujza 
ajánlás: ezeket az érzéseket, vitákat, beszélgetéseket azt hiszem csak azok tudják igazán átérezni, akik hasonló családi állapotban vannak, vagy voltak...

2014. január 15., szerda

időről időre

Egy kedves film. Az első szembeötlő kedvesség a fiú, Tim személye. És a többi férfialak is pont ilyen szerethető. Igaz, sokan csak lúzernek hívják őket, nekem Ők a gyengéim. Imádom, hogy nem tökéletesek, nem magabiztosak,  bénáznak és zavarba jönnek.... Tim időutazó, amit a szerelemben próbál kamatoztatni, aztán rájön a tutira, nagyjából ennyi a történet. Ez egy családi film, édes szülőkkel, egy nagyon elegáns, de nem túl okos nagybácsival, egy csupaszív húggal és a nagy/na jó, pici/ Ő-vel. Na és végre gyerekekkel! A fiatal szerelmesek összeházasodnak és gyerekeket csinálnak!! Nem is tudom mikor láttam már ilyen filmet! Végre, nincs nyavalygás, várakozás, szeretlek is meg nem is, nyűgös kisbaba, lehetetlen szülők....Egyszerűen szerelem van, család, gyerekek, igen 3 gyerek!!!
about time - időről időre - 2013
rendező, forgatókönyvíró: Richard Curtis -javíthatatlan romantikus
zene: sokféle és nagyon klassz: The Cure, Amy Winehouse, Jimmy Fontana, Nick  Cave gyönyörű dala, The Killers, Sugababes....
szereplők: Domhnall Gleeson -eddig csak kisebb szerepekben láttam, na meg a HP-ben, de ír és rendez is... Rachel McAdams - bájos, de nekem valahogy nem sikerül megszeretnem, Bill Nighy - nagyon jól állt neki a szabadelvű apuka szerep, újra remekelt, Tom Hollander - a rapszodikus íróbarát, Lydia Wilson - Kit Kat, Lindsay Duncan - anyuci, Richard Cordery - aranypofa nagybácsi, Joshua McGuire és Will Merrick a két balfék, Tom Hughes - a rosszfiú, gyönyörű kék szemekkel
kedvenc rész: a teázások, az első éjszaka, a viharos esküvő, a ruha próbálgatás, az egyetlen aprócska szó ami felbosszantott, a második gyerek tervezgetésénél hangzott el: " elég fiatalok és gondatlanok voltunk ahhoz, hogy még egy gyerekünk legyen" azért ez lehetett volna a gondtalan szó!? Nem gondatlanságból terveztek még egy gyereket, sőt kettőt....
hasonló: szépen beleillik a sorba: négy esküvő egy temetés, bridget jones, nothing hill, igazából szerelem, rockhajó....
ajánlás: időről időre nézzük újra...