captain fantastic

Nem egy újabb képregényhősről szól a film (szerencsére), hanem egy fantasztikus apáról és  gyerekeiről... Ez a férfi egyedül neveli hat gyerekét, nem járnak suliba, közösségbe, távol élnek a várostól nincs tv, rádió, telefon, szinte teljesen önellátóak.... Megvan persze a pontos napi menetrend, szabályok és mindenkinek van feladata... Olyan dolgokat csinálnak, amit egy mai gyerek szinte soha. Vadásznak, zsigerelnek, főznek, zöldséget termesztenek, mesterien másznak fára és sziklára, olyan az állóképességük, mint Mauglinak, tábortűznél vacsoráznak, énekelnek, kérdeznek és mindenre választ kapnak, igazi választ,nincs hazugság, sumákolás,és Könyvet Olvasnak!!! A városba kell menniük, mert meghal az édesanyjuk, itt persze szembesülnek (és mi is) a "szocializált valósággal"... És itt jön a lényeg mert világos, hogy mindkét életmód a gyerekek szempontjából zsákutca! Pontosan látjuk az apa hibáit, de vajon észrevesszük-e hogy az a másik felkínált és elfogadottan normálisnak mondott élet is élhetetlen... Van megoldás? Nekem a rendező megoldása nagyon tetszett... (Az ma már bizonyított tény milyen fontos egy gyerek életében az első 3 év, én azt mondanám inkább az első 16-18...).

captain fantastic 2016
író, rendező: Matt Ross
szereplők: Viggo Mortensen - már az egekig magasztaltam eddig is, itt pedig csak néztem néztem, egyszerűen gyönyörű játék!!!és a gyerekek: George MacKay - oda kell rá figyelni, Samantha Isler, Annalis Basso - különleges arca elragadó, Nicholas Hamilton, Shree Crooks, és a legkisebb Charlie Shotwell,
kedvenc részek: a hétköznapok az erdőben, a kérdések és válaszok, a Lolita elemzése, és a végén a konyhai jelenet....
hasonló: a nyár királyai, az új zélandi : Vademberek hajszája, vagy a Swiss Army Man
ajánlás: a film nem igazán jó,ezt meg kell mondanom, nagyon lassú, néhol már-már unalmas, elveszíti a lendületet többször is, de mégis meg kellene nézni szülőnek, pedagógusnak, gyereknek....

időről időre

Egy kedves film. Az első szembeötlő kedvesség a fiú, Tim személye. És a többi férfialak is pont ilyen szerethető. Igaz, sokan csak lúzernek hívják őket, nekem Ők a gyengéim. Imádom, hogy nem tökéletesek, nem magabiztosak,  bénáznak és zavarba jönnek.... Tim időutazó, amit a szerelemben próbál kamatoztatni, aztán rájön a tutira, nagyjából ennyi a történet. Ez egy családi film, édes szülőkkel, egy nagyon elegáns, de nem túl okos nagybácsival, egy csupaszív húggal és a nagy/na jó, pici/ Ő-vel. Na és végre gyerekekkel! A fiatal szerelmesek összeházasodnak és gyerekeket csinálnak!! Nem is tudom mikor láttam már ilyen filmet! Végre, nincs nyavalygás, várakozás, szeretlek is meg nem is, nyűgös kisbaba, lehetetlen szülők....Egyszerűen szerelem van, család, gyerekek, igen 3 gyerek!!!
about time - időről időre - 2013
rendező, forgatókönyvíró: Richard Curtis -javíthatatlan romantikus
zene: sokféle és nagyon klassz: The Cure, Amy Winehouse, Jimmy Fontana, Nick  Cave gyönyörű dala, The Killers, Sugababes....
szereplők: Domhnall Gleeson -eddig csak kisebb szerepekben láttam, na meg a HP-ben, de ír és rendez is... Rachel McAdams - bájos, de nekem valahogy nem sikerül megszeretnem, Bill Nighy - nagyon jól állt neki a szabadelvű apuka szerep, újra remekelt, Tom Hollander - a rapszodikus íróbarát, Lydia Wilson - Kit Kat, Lindsay Duncan - anyuci, Richard Cordery - aranypofa nagybácsi, Joshua McGuire és Will Merrick a két balfék, Tom Hughes - a rosszfiú, gyönyörű kék szemekkel
kedvenc rész: a teázások, az első éjszaka, a viharos esküvő, a ruha próbálgatás, az egyetlen aprócska szó ami felbosszantott, a második gyerek tervezgetésénél hangzott el: " elég fiatalok és gondatlanok voltunk ahhoz, hogy még egy gyerekünk legyen" azért ez lehetett volna a gondtalan szó!? Nem gondatlanságból terveztek még egy gyereket, sőt kettőt....
hasonló: szépen beleillik a sorba: négy esküvő egy temetés, bridget jones, nothing hill, igazából szerelem, rockhajó....
ajánlás: időről időre nézzük újra...