Hugo - 2011

Egy mese, amit a gyerekeim "elég unalmas"-nak találtak. Ami igaz az igaz, volt pár jelenet, ami valahogy lógva maradt a levegőben: a virágáruslány és az állomásfőnök, a kutyás öregek, vagy akár Hugo és Isabella barátsága, egy-egy mozzanat elnyújtását is indokolatlannak gondoltam. Az események lassú folyása ellenére nekem tetszett ez a klasszikus meséket idéző szomorú, talán túl szomorú történet. Nem tudom a mai gyerekeket mennyire nyűgözi le egy órásmester munkája, egy vonatállomás, ami csodákat rejt és a mozgóképek világa... Azt gondolom, hogy ha nincs ilyen gyerek, aki elámul ezeken a dolgokon, akkor baj van a világgal. Akinek ez nem elég, csak szörnyeket, vámpírokat és öldöklést szeretne az csalódni fog. Itt egy gyönyörű kék szemű kisfiút kapunk, aki minta lehetne a mai fiúknak, leleményességével, csillapíthatatlan kíváncsiságával, nyitott természetével, tudom, hogy vannak még ilyen srácok, ismerek is egyet, kettőt....

Hugo - leleményes Hugo -2011
rendező: Martin Scorsese - mesébe öltöztetett tiszteletadása a régi idők mozija előtt, mostanában nagyon sok rendező, fordul hátrafelé időben, térben, emberi ábrázolásokban... mintha már nem lenne előre: a némafilmes, Hugo, éjfélkor párizsban, az élet fája, hadak útján, drive....
zene: Howard Shore - elég csak egyet említeni: a gyűrűk ura zenéjét!
szereplők: Asa Butterfield - Hugo szerepében, nagyon édes, Chloe Grace Moretz - itt nem igazán tetszett, Sir Ben Kingsley - nekem ő mindig félelmetes, nem tudom miért? Sacha "Barom" Cohen - eddig még nem játszott olyan szerepet, amit szívesen néznék! Brüno, Borat, diktátor, Helen McCrory - Jeanne mama, talán az egyetlen, akinek játéka tényleg mesébe illő.
hasonló: egyértelműen Dickens: Twist Olivér című könyve ugrott be, amit nem is olyan régen egy szintén nagy nevű rendező dolgozott filmre...
kedvenc részek: a mozgóképes jelenetek nagyon kedvesek voltak...
ajánlás: kíváncsi gyerekeknek, játékos felnőtteknek, együtt!