a titokzatos szerető

Charles Dickens életébe pillanthatunk bele, amúgy angol módra (ízléses távolságtartással)... A nagy mesemondó ezen titkainak megismerése nem igazán tesz boldoggá... A zseni, érzékeny író és segítőkész ember mögött még sokféle tulajdonság rejlik....Az életrajzi regények és filmek főleg nem teljesen fedik a valóságot, mégis egy nagyon furcsa önző alak rajzolódik ki, akit szinte két személyre bonthatunk... Ezt a kettősséget egy olyan remek színész mint Ralph Fiennes, aki mindig is mestere volt az ilyesfajta szerepeknek, még mélyebbé tudja tenni... Dickens már saját korában népszerű volt, a társaság középpontja, felolvasó estjei rendre megteltek, és ő imádott szerepelni... Beleszeret egy fiatal színésznőbe és szinte mindent felrúgva próbál lavírozni felesége és családja és a lány között... Pletykák, társadalmi konvenciók és saját önimádata állja útját.... Nem egy nagy szerelmet láttam, hanem egy védtelen, elbűvölt, naiv lány behódolását és egy érett, de gyerekes és egoista férfi vívódását....
the invisible woman - titokzatos szerető - 2014
rendező: Ralph Fiennes - nocsak...
forgatókönyvíró: Abi Morgan - shame, madárdal, szüfrazsett....
szereplők: Ralph Fiennes - bármit el tud játszani, mindent elhiszek neki... Felicity Jones - nekem tetszik... Kristin Scott Thomas - lenyűgöző mint mindig... Tom Hollander - egyre jobban kedvelem...
kedvenc rész: az elhangzott idézetek, felolvasások....
hasonló: anonymus, fényes csillag, oscar wilde szerelmei, Goya kísértetei....és az új vagy a régebbi szép remények...
ajánlás: életrajzokat olvasni, nézni, hallgatni sokkal többet kellene mint azt tesszük, rajta hát!

Hugo - 2011

Egy mese, amit a gyerekeim "elég unalmas"-nak találtak. Ami igaz az igaz, volt pár jelenet, ami valahogy lógva maradt a levegőben: a virágáruslány és az állomásfőnök, a kutyás öregek, vagy akár Hugo és Isabella barátsága, egy-egy mozzanat elnyújtását is indokolatlannak gondoltam. Az események lassú folyása ellenére nekem tetszett ez a klasszikus meséket idéző szomorú, talán túl szomorú történet. Nem tudom a mai gyerekeket mennyire nyűgözi le egy órásmester munkája, egy vonatállomás, ami csodákat rejt és a mozgóképek világa... Azt gondolom, hogy ha nincs ilyen gyerek, aki elámul ezeken a dolgokon, akkor baj van a világgal. Akinek ez nem elég, csak szörnyeket, vámpírokat és öldöklést szeretne az csalódni fog. Itt egy gyönyörű kék szemű kisfiút kapunk, aki minta lehetne a mai fiúknak, leleményességével, csillapíthatatlan kíváncsiságával, nyitott természetével, tudom, hogy vannak még ilyen srácok, ismerek is egyet, kettőt....

Hugo - leleményes Hugo -2011
rendező: Martin Scorsese - mesébe öltöztetett tiszteletadása a régi idők mozija előtt, mostanában nagyon sok rendező, fordul hátrafelé időben, térben, emberi ábrázolásokban... mintha már nem lenne előre: a némafilmes, Hugo, éjfélkor párizsban, az élet fája, hadak útján, drive....
zene: Howard Shore - elég csak egyet említeni: a gyűrűk ura zenéjét!
szereplők: Asa Butterfield - Hugo szerepében, nagyon édes, Chloe Grace Moretz - itt nem igazán tetszett, Sir Ben Kingsley - nekem ő mindig félelmetes, nem tudom miért? Sacha "Barom" Cohen - eddig még nem játszott olyan szerepet, amit szívesen néznék! Brüno, Borat, diktátor, Helen McCrory - Jeanne mama, talán az egyetlen, akinek játéka tényleg mesébe illő.
hasonló: egyértelműen Dickens: Twist Olivér című könyve ugrott be, amit nem is olyan régen egy szintén nagy nevű rendező dolgozott filmre...
kedvenc részek: a mozgóképes jelenetek nagyon kedvesek voltak...
ajánlás: kíváncsi gyerekeknek, játékos felnőtteknek, együtt!