Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: romantikus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: romantikus. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. szeptember 9., hétfő

aftermath - egy háború margójára

Képtalálat a következőre: „aftermath 2019”A második világháborúnak vége, az angol ezredes és csapata a porig bombázott Hamburgban teljesíti a szolgálatát, ideutazik utána a felesége is. Beköltöznek egy német mérnök házába, aki szintén ott lakik lányával és a személyzettel. Az ellenséges hangulat kézzel fogható. A feleség és férj között is fel-fellángol a vita, előtörnek a veszteségek és az elhallgatott érzelmek... Az ezredes teszi a dolgát nap mint nap látja a háború által okozott szenvedést, éhezést, embertelenséget.... Nagyon lehet szeretni a hallgatag egyenességéért, ahogy tiszta fejjel előítéletek nélkül bánik az emberekkel és pontosan tudja miért van itt. Persze a ház egykori ura Lubert sem tétlenkedik,, meghódítja a német feleséget, aki sebezhető, egyedül érzi magát... valahogy nekem túl hirtelen és megalapozatlan volt ez a fellángolás, de persze megértem, a történet befejezése így még szebb ( a romantikusoknak legalábbis)
aftermath - egy háború margójára - 2019
rendező: James Kent - az örök romantikus
szereplők: Keira Knieghtley - a romantika istennője, Jason Clarke - a nagyon negatív és most bizonyította, hogy az abszolút pozitív, szerethető figurákban is otthon van... Na és a gyönyörű Alexander Skarsgard - aki itt szerintem labdába sem rúg, már már együgyű.. 
kedvenc rész: Morgan ezredes munka közben, beszélgetése a fiatal sofőrjével, gondolatai a háború értelmetlenségéről....
hasonló: Suit francaise- francia szvit -2014-ből, egyértelműen ez volt az első film ami eszembe jutott, bár itt német tiszteket szállásolnak be francia otthonokba, de a szerelem itt is meghatározó...
ajánlás: a nézőpont tetszett a legjobban, a német emberek sem szörnyetegek, ők is szerettek volna normális életet élni, őket is éppúgy érték veszteségek...

2018. április 19., csütörtök

szólíts a neveden

Képtalálat a következőre: „call me by your name”Nem kifejezetten keresem a meleg filmeket, de ez az előzetes valamiért megfogott. Talán a nyolcvanas évekbeli  gondolkodásmód, amikor még egy fiút fiúnak egy lányt pedig lánynak neveltek a (nem azonos nemű) szülei, vagy a szereplőgárda nagyszerűsége, vagy csak a csodaszép Itália... Egy fiatal amerikai fiú, Olaszországban, egy ódon villában tölti a nyarakat a családjával. Elio fürdőzik, olvasgat, ráérősen álmodozik, esténként szórakozni jár a helyi fiatalokkal... Apja művészettörténész, minden évben meghívja egy arra érdemes tanítványát. Az idén  is megérkezik a kiszemelt Oliver, aki gyönyörű, okos és látszólag tudomást sem vesz Elioról,  ami persze bosszantja a fiút.... Aztán szép lassan mégis megtalálják a közös hangot. A fiúk szerelme szenvedélyes ugyan, de cseppet sem ízléstelen, ágyjelenet helyett beszélgetnek, táncolnak, úsznak, bicikliznek és ez így jó....
szólíts a neveden - call me by your name - 2017
rendező: Luca Guadagnino -a romantikus olasz...
forgatókönyv: James Ivory - a romantikus régivágású, de nem idejét múlt!
szereplők: Armie Hammer - gyönyörű férfi - ott bujkál a szája szegletében mindig valami játékosság.... Thimothe Chalamet - kicsi fiú, de tehetséges, Michael Stuhlbarg - az okos apuka!
kedvenc rész: a biciklizések, fürdés, az egybenyíló szobák, a zongorázás, a telefon....
hasonló: a nyár királyai, út a vadonba, sráckor, diploma előtt, 20.századi nők....
ajánlás: ezek a lassú, merengő csendek/nyarak/szünetek hiányoznak a mai fiatalok életéből... 

2011. november 8., kedd

őrült, dilis szerelem

Tudom, hogy ciki, de nekem tetszett. Kellemes, végre nem piálós-hányós humorral, persze semmi meglepetés, pontosan kiszámítható majdnem minden lépés, mégis működik. Azt hiszem ide illenek azok az elcsépelt jezők, hogy igazi amerikai romantikus vígjáték! A történetet már nagyon sokszor láttuk az életben és a moziban, egy házasság ami már nem úgy működik, ahogy régen, a gyerekek, akik, küzdenek, hogy észrevegyék őket, a fiatal macsó, aki arat a lányoknál, de a szíve üres.... A karakterek /és persze az őket játszó színészek/ teszik olyan bájossá az egészet, mindenki perfekt, a kissrác pedig még ennél is jobb egy fokkal....

crazy stupid love - őrült dilis szerelem - 2011
rendező: John Recua és Glenn Ficara
szereplők: Steve Carell - nem is értem miért kedvelem, de mindig meg tud nevettetni...
Ryan Gosling - nem láttam még vígjátékban / guminős film szerintem nem vígjáték / de itt is egy isten volt!
Julianne Moore - nagy színésznő, aki mintha nem bánná, hogy már nem fiatal../ én sem bánom, most is csúcs!/
Emma Stone - még nem tudom??? Marisa Tomei és Kevin Bacon - pici szerepek - nagy alakítások.
hasonló film: a gyerekek jól vannak ugrik be - talán Julianne Moore miatt?
kedvenc rész : hú! sok van: a tanító nénis, David Lindhagen és a kölyök az irodában, a fiatalok éjszakája.....
ajánlom: laza, könnyed szórakozásra vágyóknak és minden Ryan Gosling imádónak...