Egy nagyon elgondolkodtató filmről van szó, olyan témában amiről azt hiszem nagyon kevés szó esik még közeli hozzátartozók között is, sőt ott beszélnek róla talán legkevésbé... Ez az eutanázia kérdése. Egy hétvégére látogat haza a szülői házba a család. Persze közel sem idillikus az egymáshoz való viszonyuk, de mégis érezni lehet azt a fajta melegséget és törődést, amit egy működő család adhat. Az anya beteg, aki arra kéri férjét és gyerekeit engedjék méltósággal elmenni, mielőtt késő... Ezt már eldöntötték és úgy tűnik minden családtag elfogadta... Susan Sarandon (74éves hihetetlen!!!) a beteg és annyira hiteles, ahogy reggel felkel az ágyból, ahogy a férjére néz, mosolyog és türelemmel vár, ahogy átöleli a lányait... A többiek is nagyon emberiek, a férj, a kötelességtudó, örökké megfelelni akaró nagyobbik lány és a fekete bárány kicsi... A döntés észszerű és tudatos, mégis megpróbálnak kibúvókat keresni és bizonytalanná válnak. És ez így van rendjén...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése