Submarino

Két kisfiút látunk, akik pici testvérükre vigyáznak. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy nem először csinálják, jól megszokott mozdulatokkal ringatják, készítik a cumisüveget, altatják.... De hát csak gyerekek. Az anyjuk is feltűnik egy rövid jelenetben, nem sok köszönet van benne. Az ember gyomrát összerántja és ez még csak a kezdet... Aztán a már felnőtt testvérek életébe cseppenünk. Nick a báty egy szűkös, lepukkant szobában tele tetoválásokkal, halvány utalásokkal, hogy ült pár évet, teljes magányossággal, jó adag agresszióval és persze alkohollal tengődik. Feltűnik egy dagi barát, akiről kiderül, hogy egy LÁNY öccse, akivel pár éve együtt volt.... A dagival is bajok vannak, Nick megpróbál segíteni neki, de ez teljesen balul üt ki, a tragédia elkerülhetetlen.....Közben anyjuk temetésén találkozik öccsével és annak fiával. A" kistesó"élete, ha lehet még fájóbb, egyedül neveli kisfiát, és kábítószerfüggő... Ő kapja anyja örökségét, mert Nick lemond róla ( ahogy ez történik, benne van minden, testvéri szeretet, fájdalom, megértés...) és akkor felcsillan a remény, hogy talán most! Nem így történik, apa és fia együtt tölt pár felejthetetlen, boldog órát, aztán újra lent vagyunk a mélyben, a legmélyebben....

Submarino - 2010
submarino koktél - egy rész tequila, egy pohár sör...
submarino - egy kínzási módszer, víz alá nyomás, majdnem belefojtás...

rendező, forgatókönyvíró: Thomas Vinterberg - a születésnap után jött egy csalódás: a végső megoldás a szerelem, aztán mostanában megnéztem a vadászat című filmjét, ami megint letaglózott, így előkerült a tarsolyból ez a film is. Veszélyes és nem könnyen felejthető, újra és újra előbukkan bennem egy-egy mozzanat, egy-egy szereplő megtört arca...
forgatókönyvíró: Tobias Lindholm - nem lehet kihagyni...
író: Jonas T Bengtsson  novellája az alap
szereplők: Jacob Cedergren - nem láttam még más filmben, de hihetetlen kisugárzása van, azt hiszem meg kell jegyezni a nevét... Nincs mellébeszélés, tökéletes!! Peter Plauborg - a nagyon félelmetes arcú "kistesó" a kisfiú Nick - Sebastian Bull Sarning és a kistestvér: Mads Broe Andersen - ezek a fiúk, ezek az arcok!!!
kedvenc rész: a "keresztelő"
hasonló: a már említett Vinterberg filmek mellett, az esküvő után és az élet fája....
ajánlás: Andersen óta tudjuk, hogy Dániában tudnak mesélni, ha Andersennél maradunk a kis gyufaáruslányt említeném, gyerekként nagyon megérintett ez a ( szerintem nem pici gyerekeknek való)mese, ahogy most ez a történet is... kizárólag felnőtteknek

a vadászat - jagten

Ezt nevezem! Piszokul átgondolt, letaglózó történet. Egy kis közösség közé cseppenünk, ahol mindenki ismeri, figyeli egymást, nem mellesleg a férfiak együtt vadásznak.... Lucas az egyikük, akinek az élete mélyponton van, elvált, a fiát ritkán láthatja, ráadásul tanári állását elveszítette és egy óvodában dolgozik. Mindezek ellenére nyugodt, kiegyensúlyozott, kedves ember, aki nagyon jól szórakozik az ovisokkal... Amíg, Klara, az egyik kislány furcsa dolgokat mond Lucasról, amiből a vezető óvónő azt a következtetést vonja le, hogy molesztálta a kislányt. Persze nem marad titokban, egyre többen és többet tudnak.... Csak terjed a pletyka és szinte senki sem áll Lucas oldalára. " mert egy gyerek ilyesmiben nem hazudik".... Óhatatlanul is Vekerdy Tamás szavai jutottak eszembe ami valahogy így szól: " nem a gyerek rossz, aki hazudik, hanem a felnőtt, akinek hazudik"...  A vádak gyarapodnak, a rendőrség is bekerül a képbe, aztán felmentés a vége. Vagyis ez még nem a vége, mert a falu lakói nem hagyják annyiban a dolgot... A film az érzelmek hullámvasútjára ültet: a szülők, akik saját hibáik ellenére mégis részvétet ébresztenek, Klara, akit nem lehet hibáztatni, mert elég feldolgoznia a szülei veszekedéseit, az oviban felejtést, a közönséges bátyját, az apa italozásait, Lucas pedig a maga csendes, erős jellemével, valahogy bízni kell benne!  Lucas fia, Marcus még hozzátesz az érzelmek skálájához, ahogy megkérdezi a kislányt: miért hazudsz???? Ez az egyik legfelkavaróbb jelenet a sok közül. A falu többi lakója, szülők, óvodai dolgozók, üzletek eladói, mind egy emberként utasítják el, rekesztik ki a közösségből. De a rendező nem elégszik meg ennyivel, még mélyebbre visz: a karácsonyt ünnepeli a falu apraja nagyja és ott a templomban, várva a kis Jézus születését, Lucas és Theo szembenéznek egymással.... Reménykeltő, ahogy egymás felé fordulnak újra... De még ez sem a vége. Fellélegezhetnénk, de nem lehet...

jagten - a vadászat - 2012 dán remekmű!!!
rendező, forgatókönyvíró: Thomas Vinterberg - a témái akár sablonosak is lehetnének , de így láttatni, így vezetni, így játszani az érzelmekkel, érzékszervekkel!!! Imádom, hogy nem akar mindent megmagyarázni, nem akar mindenkinek tetszeni, nem akar több lenni mint ami... A dogma filmek, másik alapítójával ellentétben, pontosan beletalál a szívem közepébe!
szereplők: Mads Mikkelsen -nem is igazán tudom, milyen szavakat használjak a magasztalására. Ez a karakter lenne rá szabva? Nem így van, minden szerepét ilyen tökéletesen játssza. Volt egy-két film, amit nem tudtam megnézni, szinkronosan, vagy felirattal, csak dánul, de őt még akkor is szívesen nézem, ha egy szót sem értek belőle. Csupa remek filmben szerepelt: Ádám almái, Zöld hentesek, A Royal Affair, Hogy szeretsz?, Esküvő után... Thomas Bo Larsen - a hiteles piás... Annika Wedderkopp - a kislány, aki néha már már félelmetes... Lasse Vogelstrom - Marcusként, nekem nagyon tetszett! - Anne Lousie Hassing - a mindig rohanó anyuka - Susse Wold - a cseppet sem kompetens óvónő, Alexandra Rapaport - az egyetlen értetlenkedő... Lars Ranthe - a segítő keresztpapa... ezek a színészek egytől- egyig csodásak!!!!
kedvenc rész: elejétől a végéig szabályosan rátapadtam a vászonra ( és nem csak a felirat miatt!), azért van egy-két mozzanat: a kislány a sötétben, Marcus látogatása reggel, "az üzletbe visszaugrás", a templomi jelenet, és a vége....
hasonló: a születésnap jutott eszembe (98-as Vinterberg film ) hasonló téma, más nézőpont...És még egy film az Eden Lake - véresebb, de hasonló gondolatokat ébreszt....
ajánlás: végtelenül elszomorítónak találtam, hogy egy ilyen kvalitású filmre ennyire kevesen ( öten ültünk egy pici mozi nézőterén) kíváncsiak. Nincs 3D, nincs akció, eget rengető technikai megoldások, "csak egy szimpla emberi történet, ami jól gyomorszájon vág!

festen - születésnap

Egy családi összejövetelre igyekszik mindenki, a dúsgazdag papa hatvanéves születésnapjára hatalmas partit rendeznek egy vidéki kúrián. Az idilli környezet illuzióját nagyon hamar megtörik a szereplők. A három felnőtt gyereket ismerjük meg kicsit közelebbről. A negyedik testvérük öngyilkos lett. A testvérek közötti beszélgetések, fura jelenetek már sejtetik nem lesz ez felhőtlen ünnepség... Christian pohárköszöntője pedig egyszerűen sokkoló, ami aztán ha lehet még fokozódik a reakciókon. A képmutatás minden skáláját végigjárjuk. Mintha a látszat megtartása lenne, az összejövetelen résztvevők egyetlen célja. Mindenáron. Az igazság nem számít. Már-már képtelen megoldások születnek, a szereplők néhol teljesen őrültnek tűnnek, a feszültség fokozódik, erre ők táncolnak és énekelnek, a végefelé már teljesen kiszámíthatatlan lesz az egész... 

festen -1998
rendező, forgatókönyv: Thomas Vinterberg -ez a fiatal jóképű, dán rendező hihetelen klassz filmeket készít!
szereplők: Ulrich Thomsen - bárhol feltűnik, lehet az csak egy aprócska szerep is magára vonja a figyelmet.. Paprika Stein - imádom ezt a nőt olyan természetességgel éli a szerepeit, hogy öröm nézni!
kedvenc rész: a bejelentés utáni vacsora, tánc, ének...
hasonló: Vinterberg filmjei: kedves Wendy, submarino...
ajánlás: családi összejövetelek előtt...