csak a szerelem számít

Mellrákból gyógyuló, középkorú főhősnőnk nem az a tipikus vígjáték alany, a szituáció ami hazatérve fogadja még úgysem, aztán mégis elkezd mosolyogni az ember, a fura válaszokon, a férj nagyon idióta hozzáállásán, az arckifejezéseken és a nagyon őszinte szerencsétlenkedéseken... Egy fiatal pár esküvőjére készül a család, amit a gyönyörű Olaszországban rendeznek, hősnőnk, Ida (majdnem) itt találkozik először Philippel és ha nem is rögtön, de szép lassan megkedvelik egymást... Közben pedig zajlik az élet, megjelenik a hülye férj, az édes fiú, egy nagyon nyomulós nagynéni-anya, és a szerintem különleges szépségű menyasszony.. Édes őszinteség árad a film szereplőiből, nincsenek eltúlzott karakterek és szájbarágós beszélgetések. A kellemes egyensúly a morbid humor és a romantikus melankólia között, remekül passzol a fő mondanivalóhoz, ami nem más mint a szerelem....

love is all you need - 2012
rendező, forgatókönyv: Sussane Bier - jól áll a kezében a vígjáték is, nagyon kedvelem a filmjeit: testvéred feleségét, egy jobb világ,
forgatókönyv: Anders Thomas Jensen. hát persze, hogy Ő is...
szereplők: Trine Dyrholm-Ida- hihetelen szuggesztiv személyiség, az a fajta nő aki akkor szép amikor szép akar lenni! Pierce Brosnan - Philip- nos nekem így tetszik... Molly Blixt Egelind- Astrid- az édes, bátor lány... Paprika Steen - a kiállhatatlan nagynéni- mindent el tud játszani.... Kim Bodnia - az együgyü férj szerepét, mintha rá szabták volna...
kedvenc rész: apróságok: a citrom, úszás, anya-lánya, anya-fia....
hasonló: a mamma mia jutott eszembe, de nekem ez a film sokkal jobban tetszik, és nemcsak azért mert nem énekel Pierce Brosnan!
ajánlás: a rendező, a tőle megszokott alapossággal, minden kis apró rezdülést átad nekünk, kérdés az megkapjuk-e....

like crazy

Fiatalok, szépek és nagyon szerelmesek, de az élet akadályokat gurít a a kapcsolat elé és nem lehetünk tuti biztosak a sokszor emlegetett mondásban: a szerelem mindent legyőz... Ráadásul nem az a tipikus csöpögős, rózsaszín, amerikai verzió kerül a szemünk elé, aminek újra és újra nagyon örülök, hanem " tudod az az igazi első.." szerelem, amit ha egyszer átéltünk, nem tudunk és nem is akarunk kitörölni az életünkből. Ha nem is ilyen intenzíven, de velünk marad, alakít rajtunk, hogy aztán majd egy új kapcsolatban...... A filmben a nehézségek és az idő múlása  ( én 8 évet számoltam ) ellenére  hőseink újra és újra felveszik a fonalat, próbálkoznak, nem igazán tudnak egymástól elszakadni, aztán a megoldás már-már tökéletes....

like crazy - őrülten hiányzol  2011
rendező, forgatókönyvíró: Drake Doremus - talán az első rendezése?
szereplők: Felicity Jones - Anna szerepében és Anton Yelchin - Jacobként - tüneményes pár, akiknek olyan könnyű elhinni, hogy ez veled is megtörténhet...
kedvenc rész: a felolvasás, az ajándékok!, beszélgetés vagy inkább szavak nélküli kommunikációk, és a vége,
hasonló: hétmérföldes szerelem (csak témájában, egyébként fabatkát sem ér..), és az egy nap
ajánlás: a lányaimnak :-)

 

the art of getting by - rokonlelkek

Túl kevés az ilyen hangvételű film, erről a korosztályról és főleg amerikából. Csak azt kapjuk, amit megérdemlünk!!? Pite, alkonyat, high school musical, ráadásul mindegyikből több szörnyű részt nézhetünk meg, már aki bírja.... Azért mi annak idején, (80-90-es évek) el voltunk kényeztetve és máig időszerű, nézhető filmeket kaptunk!  házibuli, forró rágógumi sok része, a magyar szerelem első vérig, éretlenek, Gilbert Grape, mondhatsz bármit, nyakunkon az élet, sellők, kicsit később 10 dolog amit utálok benned, ami már elindult a ma is uralkodó irányba ( pia, pénz, szex, buli,), de azért még szerethető... Mostanában is felbukkan egy-egy gyöngyszem, de sajnos a vámpíroktól, vérfarkasoktól és zombiktól nehéz rátalálni. Régi környék, egy lányról, Juno, Lol (csak a francia verzió), kivárosi rock and roll, álmodozók... Ez a történet sem tér el a megszokott sablonoktól, mégis nagyon kedves a szívemnek. Miért? Ez a fiú ( olyan jó hogy egy ilyen baba arcú tényleg tiszta szereplőt választottak) a világfájdalmával, lustaságával, szemtelenségével is megmarad a tisztességes határokon, az anyjával és a tanáraival szemben is. Pontosan tudja, hogy mikor kell megállni, visszakozni, neki tenni valamit... Persze ebben jó partnerei a tanárok, akik pontosan ismerik, engedik amíg lehet, a végtelenségig megértők!!! Az anya pedig a saját gondjai mellett sem veszti el a türelmét szeretetét! Ezt nagyon jó volt látni! A szerelem pedig lassan győzi meg/le ezt a fiút, de én nem bántam,  megőrizte azt a tétovaságot, ami az első szerelemre olyan igaz... A befejezés azért már túlzás volt, de megbocsájtható!

rokonlelkek -2011
rendező, forgatókönyv: Gavin Wiesen
szereplők: Freddie Highmore - kisfiúként szerepelt már az én pán péter, a charlie és a csokigyárban...édes srác, bár a magyar szinkron nekem túl markáns volt hozzá! Emma Roberts - szintén sok gyerekszerepe volt már...kicsit talán korosabbnak tűnt a fiúnál, de nem volt zavaró... Az anyukák: Elisabeth Reaser és Rita Wilson, Alicia Silverston - a szemüveges tanár néni nem mindig volt ilyen visszafogott: az Aerosmith videójában 1994-ben!!
hasonló: Restless -a nyugtalanság kora? - 2011-es Gus Van Sant film nem ilyen könnyed, két fura fiatalról...
kedvenc részek: teóriák megfogalmazása és "előadása" a lustaságra....
ajánlás: nem csak tiniknek...

volt egy tánc

Ez a film, sokkal több kérdést tesz fel, mint amennyire válaszol, újra és újra rácsodálkoztam, jé van még valaki a világon aki így gondolja??!! Véget ért és csak ültem bambán, mert nincs recept, nincs logika, nincs megoldás... Egy lány találkozik egy sráccal, és rádöbben, hogy nagyon vágyik a szerelemre, erre a szerelemre. A történet nagyon sablonosnak tűnhet, mégsem a szokásos nyafogós, buta barátnőkkel és lelkes barátokkal tűzdelt szakításos sztori. Ez a különbözőség adja a film erejét. Az első talán legmeglepőbb az ilyen témában jártas nézőnek, a várakozás, nem a szex a főszereplő, (jé!) vagy a főok a szakításra (még egy jé!) nem is erre van kihegyezve a történet.
Nincs megcsalás a szó szoros értelmében. Nagyon lassan, egymáshoz sem érve várakoznak.... Bár a martinis jelenet szerintem olyan szenvedélyes, hogy bőven felér bármilyen szexjelenettel! A szereplőket pedig nem lehet nem szeretni, mindhármukat.. A lány nagyon kapaszkodik eddigi életébe, megfogalmazhatatlan kétségbeeséssel már-már erőlteti ezt a kapcsolatot. A férj pedig a megszokott életét szereti, amibe Margó is beletartozik, szereti, de nem érti és talán pont ezért tudja elengedni... A szomszéd pedig, az a férfi akinek piszok nehéz ellenállni. Az ismerkedés is nagyon más, a beszélgetések, mozdulatok, séták, körhintázás! már-már romantikába torkolhatna, de nem... Elkezdünk mosolyogni egy-egy tüneményes jeleneten, de ezek a jelenetek sem felhőtlenek, mindig kapunk egy kisebb, nagyobb pofont a végén: a családi összejövetel, ahol a tesók egymást püfölik és cikizik, de aztán előbukkan a gyerek téma, később pedig az alkoholizmus, vagy a vizi-aerobik, ami nagyon vicces, főleg az oktató cukorfalat, de a zuhanyzóban már semmi illúziónk nem marad.... a riksázás pedig az erőltetett évfordulóval ér véget...
Könnyen arra a megállapításra juthatunk, hogy ez egy választás a régi/biztonságos és az új/ismeretlen között. Nekem viszont az az érzésem ez a férj sosem volt szenvedélyes, spontán, eleven, mindig ilyen nyugodt, kiegyensúlyozott és kedves volt. A lány annak idején, talán pont ezért választotta... Most is választ....A vége pedig, hogy nincs vége.....

Take This Waltz - volt egy tánc 2011
rendező: Sarah Polley - kivételes tisztánlátása a szerelemben, emberi kapcsolatokban...Nem ad magyarázatot, egyszerűen elénk tárja a lehetőségeket... mintha azt mondaná, nesze nektek!
zene: Jonathan Goldsmith nevét dícséri a válogatás: Feist, The Buggles,Foo Fighters és természetesen Leonard Cohen csoda szép dalával...
szereplők: Michelle Williams - tökéletes választás, természetes bája beragyogja a filmet.. Seth Rogen -egy édes nagy mackó... Luke Kirby - az új szerelem megtestesítője....
kedvenc rész: a már említett martinizás viszi a prímet, de a körhintás jelenetek is magukért beszélnek, a lány csirkés kifakadása, az ablakon keresztüli békülés, az uszodai zuhanyozó könyörtelen képei és szavai....
hasonló: blue valentine keserédes története, és az élet nélkülem, nem könnyű történetek!
ajánlás: régi kapcsolatban élőknek, új kapcsolatban élőknek, szerelmeseknek, egyedülállóknak, boldogoknak és boldogtalanoknak....