Táncos a sötétben

Sokáig halogattam a megnézését, mert a rendezővel még mindig hadilábon állok, taszít és mégis szinte minden filmjét megnézem?! Aztán rászántam magam és ugyan mindenki felkelt mellőlem a film közepe táján, én végignéztem... Sok minden tetszett; Björk szerintem fantasztikus nőszemély, a hangja meg egyszerűen káprázatos, az aprólékos lélekábrázolások, a történet tragikus íve... Fiatal emigráns anya egyedül neveli fiát. Egy gyárban dolgozik és minden pénzét félreteszi a gyerek szemműtétjére, ami miatt Amerikába jött... Ő pedig lassan teljesen elveszti a látását, amit próbál titokban tartani... Az egyetlen szórakozása és időtöltése a tánc és a musical... Ez a film egyetlen könnyed szála és néha nagyon hálás voltam egy-egy dalért... A tragédia szinte elkerülhetetlen, de persze a rendező nem áll meg itt, még lejjebb és lejjebb visz a teljes megsemmisülésbe...

 táncos a sötétben - dancer in the dark - 2001
rendező, forgatókönyv: Lars von Trier - makacs egy ember...
zene: Björk - meg kell hallgatni!
szereplők: Björk - mindent visz, ez az arc..., Chaterine Denevine - nem kedvelem igazán, de itt szerethető, és nagyon sokan mások mindenféle nációból....
kedvenc rész: a már említett képzeletbeli világ: a dalok...
hasonló: A hullámtörés természetesen....
ajánlás: ahogy Trier többi filmjéből is, sok minden marad meg, elő-elő jönnek a képek, gondolatok, bármilyen utált darabról is legyen szó...Ő egy igazi provokátor, nem hagy békén...

nyomorultak

Az első jelenet, inkább dal alatt, gondoltam rá, hogy felállok és otthagyom. Aztán mégsem tettem, egy hős vagyok! Így utólag pedig már örülök, hogy képes voltam végignézni (158 perces), ha nem is minden percét, de jó pár jelenetét élveztem. Mindjárt az első dalnál / look down/ rájöttem, hogy jobban tetszik a közös ének, mint a szóló. Főleg Hugh Jackman dalai voltak nekem kicsit kínosak, néha mosolygásra, később türelmetlenségre késztettek. Minden dal, nincs próza, mégis érthető minden. Az alapmű persze több, részletesebb, de így is rendben van. Azt azonban be kell vallanom, ebben az esetben, ha nem ezek a nagyszerű színészek játszanak, hanem mondjuk énekes-színészek (musical színészek) nem hiszem, hogy végig néztem volna!? Itt is mint minden eddig látott feldolgozásban, az első rész tetszett jobban. A fiatal Jean Valjean őrlődése és a gyermekéért aggódó, haldokló anya szenvedése. Ez az alakítás Anne Hathawaytől egyszerűen tökéletes, bevallom megríkatott / i dreamed a dream/. A mostohaszülők jelenete pedig lenyűgöző két /inkább egy hatalmas egyéniséggel: Helena Bohnam Carter na jó és Sacha Barom Cohen... Aztán a gyerekek, szerintem ezek a dalok tényleg profik!!! A kislány és a barikádos kiskölök mindent visz! A film második fele már nem nyűgözött le annyira, mégsem tudtam otthagyni a fiatal forradalmárok, szerelmesek, a két "öreg" történetét....

Les Miserables - Nyomorultak 2012
rendező: Tom Hooper
író: Victor Hugo
forgatókönyvíró: Alain Boublil, Jean-Marc Natel, Herbert Kretzmer, James Fenton, William Nicholson
zeneszerző: Claude-Michel Schönberg
szereplők: Anne Hathaway - tökéletes színésznő és még énekelni is tud! Hugh Jackman - inkább prózai szerepekben szeretem, Russel Crowe - meglepődtem, aztán csodálkoztam, aztán tiszteletem! - Amanda Seyfried - olyan mint egy játék baba, és a hangja sem meggyőző! - Helena Bohnam Carter - csúcs! Sacha Baron Cohen - be kell ismernem itt nagyon rendben volt! Eddie Radmayne - nem rossz...És a két fantasztikus gyerek: Isabelle Allen, Daniel Huttlestone- ha mást nem az ő dalukat hallgassuk meg!
hasonló: KÖNYV!
kedvenc részek: mostoha szülőknél, és természetesen Fantine gyönyörű jelenetei...
ajánlás: a fiataloknak csakazértis!!! Mi meg úgyis megnézzük!