Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar film. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar film. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. március 10., vasárnap

kojot

Képtalálat a következőre: „kojot”A film egy brutális verekedéssel indít, ami többször megismétlődik a történetben. Egy Tűzkő nevű kis faluban vagyunk, Misi megörökli nagyapja telkét és rajta álló házikót, Ő pedig kapva kap az alkalmon, hogy végre lelépjen a nagyvárosi életéből és Eszterrel elhatározzák ideköltöznek, felújítanak, új életet kezdenek... Csakhogy a falu nagyjainak ez nem tetszik, mindenáron ők akarják a telket, ez a konfliktus végigkíséri a filmet és legtöbbször esztelen csihi-puhival végződik. Ezt a keménykedést, trágárságot, tömény agressziót, gyönyörű képek, a csuda szép magyar táj, a fülbemászó gitárzene kíséri és ebben a kettősségben vagyis inkább sokszínűségben valahogy otthon vagyunk... Nagyon sok apró mozzanat, egy-egy karakter, tárgyak, mondatok, érzések ott vannak mindnyájunkban, átéltünk, láttunk, éreztünk hasonlót... Olyan jó magyar filmet  nézni, még ha nem is tökéletes és bele lehet kötni, bele lehet beszélni sok mindent, akkor is!
kojot - 2016
rendező: Kostyál Márk- "van benne lélek"...
zene: Moldvai Márk és Jeli András - nagyon klassz zenét hoztak össze....
szereplők: számomra teljesen ismeretlen színészek egy-két ismerős arcot fedeztem fel csupán, és ez így volt jó: Misi - Mészáros András, Eszter - Dobrai Mara, Lajos - Bocsárszky Attila, Attila - Orbán Levente, Szojka - Kovács Frigyes, Palika - Mátray László....
kedvenc rész: apa és fia, Erzsike a polgármesteri irodában, a kutya és Attila, az esküvő...
ajánlás: Vannak bosszantó hibák: a hang, néhol alig érthető sutyorgás, aztán meg lecsap az ordítás, vagy a kamera mozgatás, de a történet és az őszinte akarás ott van... Meg kell/lehet nézni!

2016. június 1., szerda

utóélet

Újra és újra fellelkesít egy-egy magyar filmsiker, bár az egekig magasztalt, hangos sikert arató legújabb alkotást, nem tudtam végignézni sem... De rábukkantam egy nem is olyan új, nem is annyira ajnározott filmre: és egyszerűen elbűvölt ... Kicsit elbizonytalanodtam ugyan a kezdő jeleneteknél, de ijedtségem alaptalan volt, nagyon gyorsan ráhangolódtam erre a bizarr, szatirikus hangulatra, ami az egész film alatt meg is maradt. A történet hőse, Mózes, éppen  lelki rehabilitációból tér haza. Apja, elhivatott lelkész, teljes zsarnokság alatt tartja a már felnőtt fiút, családját, sőt az egész környezetét.... Egészen addig, míg egy szép napon szívrohamot kap és meghal. Hősünk éppen fellélegezne, de megjelenik apja szelleme, aki aztán folyton kísér(t)i... Ezzel a szellem kísér(t)ettel próbál tovább élni... Olyan abszurd helyzetekkel és figurákkal találkozunk, hogy az már maga a tökély és nem is igazán várjuk a megoldást....

utóélet - 2013!
rendező, forgatókönyvíró: Zomborácz Virág - meg kell jegyezni ezt a nevet.... - aranyélet, fapad...
szereplők: Kristóf Márton - eszembe juttatva dán kedvenceimet, ennyi elég is..., Gálffi László - egyszerűen szenzációs, hihetetlen..., Csákányi Eszter - őt nézni is ajándék!, Petrik Andrea, Anger Zsolt is remek, és a többiek is mind, mind....
kedvenc rész: nem tudom eldönteni, hogy a temetés, az iskolai előadás, a spiritiszta szelleműzés, a házassági tanácsadás, vagy a nagynéni flörtje....
hasonló: a dán remekek jutottak eszembe: Ádám almái, gengszterek fogadója, zöld hentesek..., és a nemrégiben látott magyar film: van valami furcsa és megmagyarázhatatlan..
ajánlás: ez egy remek magyar film...