Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jason reitman. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jason reitman. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 13., péntek

köszönjük, hogy rágyújtott


Szerintem bátorság kell egy ilyen film elkészítéséhez. Már az első jelenet, a tévés szereplés elég bizarr és ez csak fokozódik. Rá lehet azért hangolódni elég hamar... A mai egészségmániás, wellness-fitnesz világban ez a film szentségtörésnek számít! Pont ezért érdekes! A főszereplő Nick Naylor egy dohányipari cég szóvivője, aki mindenhol szerepel, mindenhol utálják, de ő csak mosolyog és olyan elánnal beszél a tüdőrákról, akárcsak egy focimeccsről. Egy nagyon ütős jelzőt használ magára: erkölcsileg rugalmas :-) Találkozunk mindennel, ami körülveszi a dohányzást: pénz, korrupció, tüdőrákos dohányos, iskolai prevenció, hasonszőrű barátok, karrierépítő újságíró, antidohányos szenátor.... Egyébként, ha jól emlékszem, egyszer sem dohányoznak a filmben?! Itt-ott csapong a történet néhol nagyon túloz, aztán meg szinte szentimentális, de a lényeg, hogy nincs fordulópont, vagy erőltetett tanulság, csak egy jópofa fricska az orrunk alá... 


köszönjük, hogy rágyújtott - thank you for smoking - 2005
rendező: Jason Reitman - " komoly mosoly" csak így nevezem, de mondhatnám színvonalas humornak is, ha így jobban tetszik!
író: Christopher Buckley - szatirikus novellista
szereplők: Aaron Ekhart - mostanában kezdem megkedvelni, Maria Bello - erős, itt is! Sam Elliott - marlboro man-jeles! David Koechner - van egy pofa, William H. Macy - jól áll neki a komoly humor... és a jó öreg Robert Duvall - fenomenális!
kedvenc részek: a baráti beszélgetések hármasban, a hollywoodi film vizionálása, Marlboro Man....
hasonló film: nagyon idevág az Egek ura!
ajánlás: " Ez nem vita. Tárgyalás."

2012. március 28., szerda

young adult


Ez a film vígjátékként van kategorizálva, én inkább szatírának nevezném, jó kis groteszk elemekkel. Az a korosztály akinek készült és akiket egészen jól kifiguráz nem fogja végignézni. Nem  felejthetetlen , de sok minden van  ami mellette szól, az első talán, pont a téma megválasztása. Egy fiatal felnőtt  nő, aki egyedül él, ( de szerencsére nem a trendi szingli sablont kapjuk ) ráadásul fiatal felnőtteknek szóló romantikus könyveket ír. - Ahogy ezzel az " irodalommal" bánik a film, nagyon tetszett, végre a jól megérdemelt helyre kerülnek ezek a selejtes, gagyi, gyerekes könyvek, ugyanúgy, ahogy az akciófigurákat eszkábáló 30-as férfiak is... - Minden ilyenkor megszokott kellék szerepel a hölgy életében, alkohol, pasik, egy apró öleb. A ruhák és helyszínek megválasztása sem véletlen. antiHősünk tehát fogja magát és visszaautózik szülővárosába, hogy visszaszerezze gimnáziumi szerelmét. A megváltozott körülményekről tudomást sem véve nyomul előre. És itt már tulajdonképpen sajnálom, próbálja áthangolni magát a fiatalságára,( jó kis zenékkel ) de még így sem megy. Erőlteti. Leissza magát. Szexi, aztán meg nagyon csúnya. Nehéz ebből az állapotból "fiatal felnőtt" kilábalni, legjobb kihagyni és rögtön felnőtté válni...


Young Adult - megint egy "remek"magyar fordítás - pszihoszingli 2011
rendező: Jason Reitman - Egek ura, Juno , Köszönjük, hogy rágyújtott, - olyan humorral közelíti szereplőit, ami nagyon egyedi hangulatúvá teszi a filmjeit...
forgatókönyv: Diablo Cody - Juno, Tara alteregói sorozat,
zene: Teenage Fanclub, Mateo Messina, Cracker, 4 Non Blondes,
szereplők: Charlize Theron - olyan árnyalatokat mutatott meg magából, amit még nem láttam tőle.... Patton Oswald - nem tudom, teljesen rászabott a szerep, vagy tényleg ilyen balfék? Patrick Wilson - a felnőtt.
kedvenc rész: a könyvírással kapcsolatos jelenetek, a könyvesboltban, a bárpultnál ( többször is!)
hasonló: Jason Reitman filmjei, kivéve az ördög bújt beléd...
ajánlás: felnőtteknek :))
IFP's 21st Annual Gotham Independent Film Awards