Keresés ebben a blogban

2013. január 22., kedd

Skyfall

tudom nem ő a James, de...
Most, hogy már lecsengett a 007-es őrület,  rászántam magam és megnéztem. Igen, minden tökéletes, a történetvezetés, a kötelező, lenyűgöző akrobatikai mutatványok, fegyverek kavalkádja, autók összetörése, informatikai talányok, gyönyörű nők, nem lehet belekötni, minden klappol. Az érzéketlen bevezetőből kiderül nem vagyok Bond rajongó, akkor meg mi a fenének írok róla? Mert ennek ellenére minden tiszteletem az alkotóké, talán az egyetlen olyan történet, ami hű marad a hagyományokhoz, megőrizte azt az alapot amit még 1962-ben!!! kezdtek el elődei.  Közben pedig mégis halad a korral. Imádom a jól kidolgozott párbeszédeket, a tökéletes karaktereket, a kellemesen csípős angol humort és a Nő-csábítás technikáit ( talán ez változott meg a legkevésbé). A történet majdnem mindig ugyanaz le kell győzni a rosszfiúkat, és ezt csak James tudja véghezvinni, mi pedig drukkolunk neki, amikor már huszonötödször kel fel a halál bugyrából, akkor is!

Skyfall - 2012
rendező: Sam Mendes -sokoldalúságát bizonyítják filmjei: amerikai szépség, szabadság útjai, a tűz martaléka, továbbállók..
zene: Adele dala nekem nem igazán jön be, gyönyörű hangja van, de valahogy mégsem passzol, a filmben fel-felcsendülő jól ismert zene viszont klassz...
szereplők: Daniel Craig - felnőtt a feladathoz, nemcsak Bondként állja a sarat: ellenállók, álmok otthona, tetovált lány... Judi Dench - tökéletes, mint mindig... Javier Bardem - a gonoszként is lenyűgöző,  Ralph Fiennes - a beskatulyázhatatlan... Ben Whishaw - az édes parfümös... és a gyönyörű nők: Bérénice Marlohe, Naommie Harris.
kedvenc rész: a sanghaji jelenet a reklámfényekkel, sejtelmes árnyakkal az irodaépületben tényleg klassz volt,
hasonló: az előző összes :-)
ajánlás: a célközönség meghatározhatatlan, egyetlen embert sem hallottam akinek nem tetszett!

Nincsenek megjegyzések: