Keresés ebben a blogban

2012. november 3., szombat

Cosmopolis

Túl sok! Ezzel a megállapítással álltam fel a film végén. Mert szerintem annyira zsúfolt az információktól, gondolatoktól, elképzelésektől, érzésektől, hogy a mai mozinézőnek ez egyszerűen meghaladja az ízlését  befogadóképességét. " persze nem biztos, hogy jót tesz neked , ha kiszolgálják az ízlésedet"... Egyetlen megengedőbb, majdnem pozitív kritikát találtam, miután kicsit bizonytalan voltam a saját megítélésemben is. A történet futurisztikus, de ezt mindenféle gép, robot, vérfarkas, szörny, nélkül, egy fiatal milliomos limuzinjában élhetjük át. Itt történik szinte minden, hatásos jelenetek zajlanak ebben a zárt mindent kizáró térben. Egyetlen napot látunk a férfi életéből, aki már semminek nem tud örülni, semmiért nem lelkesedik, semmi nem bosszantja, tulajdonképpen egy embertelen ember. Az egyetlen érzelem talán a rapper halálakor lelhető fel, amit a nem megvásárolható művészet ( van ilyen?) temetésének is felfoghatunk... A feleséggel való találkozások mindkét részről személytelenek és kissé érthetetlenek is... A tanácsadó hölgy hihetetlen elánnal előadott víziója igencsak figyelemre méltó jövő/jelenképet mutat! A szex mintha csak rutinszerűen lenne beépítve a feszes napirendbe. Ahogy a film egésze, úgy a vége sem egyszerű, amit Paul Giamatti játéka tesz még élvezetesebbé.

Cosmopolis -2012
rendező: David Cronenberg - nagyon sokan, így a mozi pénzügyi mutatói is azt mutatják, nagy bukás ez a film ( ahogy az előző, veszélyes vágy is ), de a film mondanivalóját tekintve ez így logikus... kalapot le amiért nem hajlandó beállni a sorba!
író: Don Delillo nem olvastam, de a könyvben azért többször megálltam, visszalapoztam volna...
szereplők: Robert Pattinson - felejtsük már el az alkonyatot! Jó a srác. Juliette Binoche - még mindig gyönyörű tud lenni! Sarah Gadon - a feleség, aki főhősünk női alteregója.. Kevin Durand - a testőr fura figurája, Samantha Morton - nagyon meggyőző...
kedvenc rész: a tomboló fiatalokat nézve beszélgetnek az éjszakában pár percet, a legtöbb ennek a korosztálynak szóló filmben összesen nem hangzik el ennyi...- és a vége Paul Giamattival...
hasonló: Az ember gyermeke című film jutott eszembe Clive Owennel, a jövőben játszódik, nem a pénzügyi válságról van szó, egyszerűen embernek maradni a tét....
ajánló: ez egy csapda, mind a téma, mind a tálalás meghaladja korát, az idő múlása szerintem nem fog segíteni rajta. Mégis van egy ötletem, ha van rá lehetőség nézzünk meg belőle egyszerre csak egy-egy epizódot ( egy-egy látogatót a limuzinban ), ha így is sok, talán a könyv a megoldás!?

Nincsenek megjegyzések: