Nem vagyok elkötelezett Joker rajongó, és képregény függő sem... Azt hiszem pont ezért tetszett nekem ez a film és főleg ez a figura ... Nem lehet lekezelően velejéig romlott gonosznak, vagy egy őrült beteg állatnak nevezni, hiszen Arthur egy mentálisan labilis, a társadalmi normákra tragikusan reagáló, érzékeny ember, aki alkalmi bohócként dolgozik, az álma pedig, hogy híres komikus lesz, mert a nevetés a legfontosabb elvárás, aminek meg szeretne felelni... De ez az álom összeomlani látszik, elbocsájtják a munkahelyéről, kigúnyolják, megverik, az egészségügyi gondozása is elmarad, senki sincs akire számíthat... A körülötte lévő világ pedig szinte a mai valóság tükörképe: káosz, szemét, méltánytalanság, szociális háló széthullása, a média hatalma, nincs helye a a megértésnek, az odafigyelésnek, az álmodozásnak... Kinek kell egy ilyen világ?
joker-2019
rendező: Todd Phillips - bátor elképzelés, hogy végre mélységet adott ennek a karakternek
szereplők: Joaquin Phoniex - mostanában kedveltem csak meg, itt a teljes érzelmi skálán végigtáncolt:-)
kedvenc rész: rendhagyó módon inkább ami nem tetszett: a nevetés -attól felállt a hátamon a szőr!
hasonló: Hannibál Lecter jutott eszembe az előző Jokerek nem igazán...
ajánlás: azt hiszem ez a Joker nem lesz a kedvence az igazi batman rajongóknak és Heath Ledger imádóknak sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése