Be kell vallanom, hogy ezt a filmet nem fogom többször megnézni. Nem azért mert rossz, hanem rettenetesen felkavart. Egy fiú a gimnázium utolsó éveiben jár, jól tanul, szereti az irodalmat, egyetemre készül. Bár elváltak a szülei, amiről valljuk be nem sok szó esik ( én pedig rögtön ebbe a törésbe kapaszkodtam volna..) mert úgy tűnik jó kapcsolatban vannak apa és fiú, sőt az apa új családja is idillinek tűnik, ahogy minden más is a suli, a barátok, az anya, az anyagi jólét...És ez a fiú elkezd drogozni és egyre jobban elveszik a világban, vagyis inkább önmagában... Az apa pedig mellette áll, próbál megtenni mindent, amit csak lehet és amit nem lehet... Kétségbeesetten keresi a kiutat, újra és újra harcol a fiáért... Könyörtelen, elviselhetetlen, hogy a szeretet a közelség semmivé lesz, nem ér semmit, csak az űr marad... Nagyon sok drogos film készült már, itt a nézőpont egy kicsit más, feladja azt az általános és kényelmes látszatot, hogy függő csak a lecsúszott, hátrányos, rossz környezetből jövő, családi mintát követő fiatalból lehet... Nem így van. A mostani fiatal generáció magában hordozza a feleslegesség, céltalanság, frusztráltság érzését, amivel legtöbben magunk is szembesültünk kamaszkorunkban, vagy később és amit egy egészséges lelkületű, majdnem felnőtt ember átél, megért és tovább tud lépni rajta. De van akinek ez nem sikerül....
beautiful boy- csodálatos fiú 2018
rendező: Felix van Groeningen - belga fiatal rendező egészen sajátos látásmóddal
író: David és Nic Sheff önéletrajzi írásából készült....
szereplők: Steve Carell és Thimothee Chalamet - apa és fiú összeillő páros! Maura Tierney - nagyon jól mennek neki a megtört anya szerepek, és Amy Ryen - a hölgyek nem igazán voltak reflektorban....
ajánlás: apáknak és fiúknak....anyáknak és lányoknak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése