Control

Az életrajzi filmekkel általában elégedetlenek vagyunk, valamit mindig hiányolunk vagy eltúlzottnak gondolunk, más nézőpontot választottunk volna, blablabla... Nekem ez a film nagyon tetszik, úgy ahogy van. Igaz nem sokat tudtam Ian Curtisről és ha már itt tartunk a Joy Divisiont sem hallgattam túl sokat, mégis vagy talán pont ezért fogott meg a film. Ez a srác, ahogy fekszik az ágyán szívja az elmaradhatatlan cigit és hallgatja a klassz zenéket egymás után, aztán váratlanul Wordsworth-öt szaval..... Szeretni kell ezt a fiút! A koncertek a film csúcspontjai és a zene általában. Ian gondolatai, dalszövegei magukért beszélnek... 

Control - 2007
rendező: Anton Corbijn - fotóművészből lett filmes,( érdemes a fotói között szétnézni!) dokumentum filmes, a Depeche Mode képi világának megálmodója, ...ebből a filmből is árad a zene és zenész iránti feltétlen szeretet..
zene: csúcs!!!!
szereplők: Sam Riley - ez a nem túl jóképű, mégis elbűvölő srác nagyon jó, a koncertfelvételek szenzációsak!!! Samantha Morton - a feleség szerepében remekel.. Alexandra Maria Lara - a másik lány, a banda tagjai: Joe Anderson, James Anthony Pearson és az édes Harry Tredaway,  a szókimondó menedzser: Toby Kebbel
kedvenc rész: David Bowie nyitány, aztán a folytatás...
hasonló: a Doors című film jutott eszembe 91-ből, persze harsányabb, szókimondóbb, triviális, de a zene és a főszereplő remek! Bob Dylan életéről szóló I am Not There is felebbent, de a dalszövegeken kívül nem hatott rám kellőképpen. És ami rögtön beugrott erről a filmről a Bright Star -Keats életéről szóló Jane Champion film, valahogy ugyanazt éreztem mindkettőnél: a tiszteletet, szeretetet, ahogy a rendező a kiszemelt művésszel/emberrel és velünk nézőkkel bánik....és még egy a Pi című Aronofsky film, fura tudom, más téma, mégis sok a hasonlóság!
ajánlás: meg kell nézni ezt a filmet, kötelező!