Daniel Blake egy hatvanas, szívinfarktusból lábadozó, kétkezi munkásember, aki orvosa tanácsára, még nem dolgozhat. Igen, ám de a munkaügyi hivatal hozzáértő munkatársai mégis munkavégzésre alkalmasnak találják, így nem kap segélyt, ami a gyógyulás idején nagy segítség lenne. Ezért hősünk elindul a bürokrácia útvesztőin... Ahol aztán elkeveredik persze, mert gondoljuk és saját bőrünkön mi is érezzük, hiába van ez az egész értünk, mégis ellenünk szól. Már az első lépés logikátlan, aztán következnek sorban: a végtelen és értelmetlen telefonbeszélgetések, a személyes ügyintéző embertelenségei, a végeláthatatlan kérdőívek, az elutasítások, a segítőkészség teljes hiánya.... Hősünk nem hagyja magát, újra és újra nekivág... Közben megismerjük ezt a büszke, csupa szív embert, aki segít a szomszédjának, lehurrogja a kutyasétáltatót a kutyapiszok miatt, odaadó barátja lesz egy hasonló helyzetben lévő anyukának, aki egyedül neveli két gyerekét... És persze tudjuk, hogy nincs egyszerű dolguk a hivatali/állami dolgozóknak sem, hiszen nap mint nap olyan emberi sorsok felett döntenek, melyek közel sem ilyen patyolat tiszták és egyértelműek, mellette pedig a saját munkájukat is félteniük kell.... Annyi, de annyi minden van ebben a filmben, ami elgondolkodtató, megfontolandó. Mi magunk hoztuk létre ezt az átláthatatlan bürokráciát?! Miért nem figyelünk egymásra? Hogy történhet meg ma Európában, hogy egy életet végigdolgozó munkásember az utcára kerüljön?? Hová tűnt az egymás felé fordulás, udvariasság, becsület, büszkeség? Miért vagyunk csurig töltve előítéletekkel!? Ezeket a kérdéseket és gondolom sok másikat is, amiket a film éppen csak megvillant: edzőcipős üzlet, virtuális valóság, hajléktalanok, munkaadó véleménye... magunkban kell megválaszolnunk...I daniel blake - 2016
rendező: Ken Loach ( már Ő is 80 éves!!) - szinte minden filmje ( amit láttam) "alulról" mutatja a világot, nincsenek sztárok és csillogás, egyszerű, hétköznapi emberek és gyönyörű történetek: Nevem Joe, Szabad világ, Felkavar a szél, tiltott tánc, szesztolvajok.
forgatókönyvíró: Paul Loverty - csuda egy pasi, ezek a történetek a maguk tökéletlen egyszerűségében, utánozhatatlanok. És ők ketten együtt...
szereplők: Dave Jones, Hayley Squires - még nem láttam őket semmiben...
kedvenc rész: az elején még egész viccesnek és ismerősnek tűnt az ügyintézés néhány lépése... , az üzenet a falra írva, a könyvespolc, a feleség története, az utolsó levél....
hasonló: a már említett Ken Loach, vagy Paul Loverty neve garancia a hasonló filmekre!
ajánlás: amikor az ember többet vár szimpla szórakozásnál....
