Egy amerikai romantikus, ami (végre) nem is annyira amerikai. Kicsit tartottam tőle, az előzetesek alapján túl sablonosnak tűnt... Féltem, hogy nem igazán tudok ezzel az életre szóló szerelemmel mit kezdeni, aztán az első éjjel a
lemezjátszón! megszólalt egy számomra nagyon kedves zene és én beadtam a derekam... Egy fiú-lány barátság sokkal több a szerelemnél, mindig ott leselkedik a kísértés, féltékenység és nagyon vigyázni akarunk arra, hogy ne lépjük át a határt, de átlépjük, és pont ettől lesz felejthetetlen. Aztán telnek az évek, múlik a fiatalság, de ezek a dolgok velünk maradnak. Emma a jó (talán túl jó), az okos, az érett, Dex pedig az éretlen rossz fiú, akit szeretni kell így is vagy pont ezért. A párbeszédek humorosak és nem üresek, a helyszínek tökéletesek, a zene, nekem nagyon tetszett. A filmet kifejezetten nőknek ajánlom, nem azért mintha a férfiak lelketlenek lennének, egyszerűen azért mert a férfi úgy emlékszik régi, fiatalkori szerelmeire, mint csábításra, hódításra, szexre, nem úgy mint mi nők, így mint ez a film....
One Day
rendező: Lone Scherfig- dán és nő, tudtam! Filmjei igazi gyöngyszemek!!!!
színészek: Anne Hathaway - annyira ügyesen, teljes magabiztossággal bújik a szerepébe itt is! Jim Sturgess - mintha ráöntötték volna, pont ilyen egy régi "barát" Patricia Clakson- aki nem fél idősödő anyákat játszani, gyönyörű, Romola Garai - tőle feláll a hátamon a szőr, nem tehetek róla nagyon taszít! ( szerencsére csak pici szerepe van)
zene:
Rachel Portman
a nem kedvelt rész: a film végén visszatérünk a kezdőnapra és Dex egy időre ( mikor találkoznak a szülőkkel és Emma után szalad) olyan, mintha már átélte volna a jövőt... ezt kihagytam volna. Persze kell a film végére egy kis melegség és a többi rendben is van....
hasonló film: hát persze, hogy a Love Story, bár nagyon régen láttam, de talán azon bömböltem utoljára így..
ajánlás: kizárólag nőneműeknek!
